BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elmozdulás a portfóliókban

A hazai befektetési alapokat az állampapír-állomány növekedése jellemezte a második negyedévben, miközben több más portfólióelem - így a jelzáloglevelek, a részvények, a befektetési jegyek, az államkötvényeken kívüli kötvények és egyéb értékpapírok - aránya mérséklődött.

A nyilvános befektetési alapok portfóliójában 2004 első és második negyedévében a legmarkánsabb elmozdulás egyaránt az állampapírok esetében valósult meg - derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) legfrissebb öszszesítéséből. Ám, amíg az első negyedévben a kötvényalapok iránti befektetői bizalom csökkenése okán lényegesen mérséklődött a szektor portfólióján belül az állampapírok részaránya, addig a második negyedévben egyrészt a kötvényalapok befektetési jegyei tulajdonosainak, vásárlóinak bizalomcsökkenése már nem folytatódott, másrészt a nem kötvényalapok is a korábbinál átlagosan nagyobb arányúra növelték portfóliójukon belül az állampapírok részarányát.

Amíg 2004. március 31-re a nyilvános befektetési alapokban az állampapírok portfólión belüli súlya 45,3 százalékra csökkent az előző év végi 55,1 százalékról, addig 2004. június végére ez az arány 60,8 százalékra nőtt. A növekedés zöme a - bizonytalannak ítélt befektetési helyzet miatt korábban magasra emelkedett - készpénz- és bankbetétaránynak március végi 23,6 százalékról, 2004. június végére 14,7 százalékra történő mérséklésének köszönhető. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor - mondja a PSZÁF - a második negyedévben sok más portfólióelem (így a jelzáloglevelek, a részvények, a befektetési jegyek, az államkötvényeken kívüli kötvények és egyéb értékpapírok) aránya is mérséklődött a nyilvános befektetési alapok eszközállományán belül.

Az értékpapír- és az ingatlanalapok portfólió-összetételénél hasonló irányú elmozdulások következtek be a második negyedévben: március vége óta mindkét csoportban nőtt az állampapírok részaránya (az értékpapíralapok-nál 16,6, az ingatlanalapoknál 4,2 százalékponttal), miközben lemorzsolódott a készpénz és bankbetét aránya (az értékpapíralapoknál 9,7, az ingatlanalapoknál 0,6 százalékponttal). Az ingatlanalapoknál az állampapírarány növekedését döntően az ingatlanok 3,4 százalékpontos részaránycsökkenése tette lehetővé.

Bár még mindig magas a koncentráció a nyilvános befektetési alapok piacán, ennek mértéke az első fél évben tovább mérséklődött. 2002 végén öt alapkezelőhöz tartozott a nyilvános befektetési alapok nettó eszközértékének 87,8 százaléka, ebből három alapkezelő kezelte a nettó eszközérték 79,3 százalékát. Ez év június végére ezek az arányok 78,9, illetve 66,5 százalékra változtak.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.