Lehet még egy számjegyű a kamat

Közel egy hónapja körkérdésünkben arról faggattuk több hazai befektetési bank elemzőjét, hogy milyen lefutású monetáris politikai pályára számítanak az év hátralévő részében. Az eredmény egységes és határozott volt: mind az öt szakértő kivétel nélkül 10,50 százalékos kamatszintet valószínűsített december végére. A jelek szerint külföldi társaik ennél valamivel megosztottabbak: az azóta eltelt időben végrehajtott 50 bázispontos kamatcsökkentést követően a változatlan és a további egy százalékponttal megrövidített ráta között szóródtak a beérkezett válaszok - derül ki egy hétfőn közzétett összeállításból.

Augusztus közepi felmérésünk eredményét az óvatosság jellemezte: több elemző korábbi, akár dupla ilyen dinamikus lazítási előrejelzését fogta akkor vissza a gyengülő makrogazdasági fundamentumokra hivatkozva. Félő, hogy a helyzet azóta nemhogy javult volna, de éppen hogy tovább romlott. A legkedvezőtlenebb változások továbbra is a pénzügyi piacok szempontjából kulcsfontosságú egyensúlyi mutatókban tapasztalhatók, illetve ehhez adódott a kormányválság okozta extra bizonytalanság is. Megnyugvás tehát azóta sincs, sőt.

Az eredmények ennek megfelelően jóval szélesebb tartományban szóródnak, átkarolva ezzel a nulla és egy százalék közötti intervallum egészét. A térségi elemzők közül egy jósolta azt, hogy az év végéig már nem változik a kamatszint, egy befektetési ház pedig 25 bázispontos csökkentést valószínűsített. Egy további elemző 25 és 50 bázispont közötti mérséklést vár, míg egy további szakértő kerek fél százalékpontot tart valószínűnek. Egy elemző voksolt 0,50 és 0,75 százalékpont közötti kamatcsökkentésre, két szakértő pedig - erősen feltételesen ugyan, de - egy százalékpontos mérsékléssel számol. Végeredményben tehát az elemzők fele éppen hogy két vagy egy számjegyű kamatszintre számít december végén.

A jegybank szempontjából az infláció a kulcskérdés, e tekintetben egységesebbek az elemzői vélemények. A prognózisok átlaga 6,26 százalékos volt az év végére, és 6, illetve 6,5 százalék között szóródtak az előrejelzések. Ehhez képest Draskovics Tibor pénzügyminiszter hét végén félrefordított előrejelzése kifejezetten pesszimista, hiszen 6,7-6,8 százalékos árdinamikával számol 2004 végére.