Jó fogások az őszi festményárveréseken

Sok vásárló jól járt az eddig lezajlott őszi festményaukciókon - vélekedik Haas János. A galériatulajdonos szerint a második vonalba tartozó alkotásokkal foglalkozó házaknál számos alkotás továbbra is a valós értékénél alacsonyabb árakon cserél gazdát, nem utolsósorban azért, mert ezeket az árveréseket más közönség látogatja, mint a piacvezető cégekéit, és néha a bizalom is kisebb az itt felvonultatott alkotások iránt. Kifejezetten alacsonynak tartja például azt a 480 ezer forintos árat, amelyet az Abigail árverésén Vaszkó Erzsébet Ütközés című pasztellképéért kifizetett új tulajdonosa, de a Nagyházi festményaukcióján is jó üzleteket köthettek a hozzáértő licitálók.

A Mű-Terem Galéria nemrég lezajlott árverésén ugyancsak megfigyelhető volt egyes, nem a legfelkapottabb művészek által készített alkotások alulértékeltsége. Haas János például jóval többet várt volna Ilosvai Varga István 340 ezer forintról indult és 480 ezerért leütött képéért. Az átlagmezőnyben szerinte az árak stagnálása volt megfigyelhető, ami - azzal együtt, hogy a hazai árverési rekordok sorát jegyző cég ezúttal a szokottnál valamivel gyengébb anyagot vitt kalapács alá - a korábbiaktól elmaradó árverési összeredményhez vezetett.

A Kieselbach holnap kalapács alá kerülő anyagában - amely Haas János szerint a Mű-Teremével ellentétben hozza a megszokott magas színvonalat - vannak meglepően alacsonyról induló tételek. Ilyenek például Gyenes Gitta, Szabó Vladimir és Frank Frigyes festményei, vagy Farkasházy Miklós grafikái. Ezzel együtt azonban feltűnően magasra beárazott alkotásokat is tartalmaz a kínálat, ami valószínűleg a beadók különböző elvárásaival magyarázható. A Kieselbach-anyag erős 19. századi mezőnye egyébként azt jelzi, hogy a minőségre való törekvés jegyében nem csak a modern művészetre érdemes összpontosítani. Az 1960 utáni művészet vonatkozásában ugyanakkor észrevehetően óvatosabbak lettek a piacvezető cégek. Lehetséges persze, hogy ez nem tudatos döntés eredménye, hanem egyszerűen azzal magyarázható, hogy ezúttal nem sikerült megfelelő színvonalú kortárs műveket csatasorba állítani.

Haas János még nem tartja igazán sikeresnek az önálló grafikai árveréseket, amelyekből egyre többet szerveznek az aukciósházak. A legmagasabb árakat továbbra is az első vonalbeli festmények között aukcionált grafikák érik el, ezért a piacvezető cégeknek érdemes lenne nagyobb arányban felvenni kínálatukba kiemelkedő rajzokat, nyomatokat. Ez talán a grafikák alulértékeltségén is változtatna, hiszen ma még a nagy gyűjtők szinte kizárólag a festményeket tekintik megvásárlásra méltónak - fogalmaz a galériatulajdonos.