Kezdődik az ázsiai átállás

Mintegy egymilliárd eurós volumenben készül államkötvényt kibocsátani a kínai kormány az európai piacon: ez az érték az eddigi legnagyobb euróaukció az ázsiai ország és az egész kontinens történetében. A történet szempontjából az aukciós volumen csak az egyike az érdekességeknek, ami talán ennél is fontosabb, az az üzenet, mely szerint az ázsiai gazdaságok megkezdhetik az átállást a dolláralapúról az eurófinanszírozásra.

A kínai kormány hitelfelvételét összesen 1,4 milliárd euróra tervezi, ebből 1 milliárd euró, 400 millió pedig dolláralapon valósulna meg. A kibocsátás a jövőben referenciaként szolgálhat a további ázsiai állami aukciók számára annak mérete, illetve a futamidő szempontjából is, de benchmarkká válhat a kontinens vállalatainak hitelfelvétele körében is.

Az euróaukció lebonyolításával a kínai kormány a BNP Paribas-t, a Deutsche Bankot, illetve az UBS-t bízta meg, a dollárkibocsátás megszervezése a JP Morgan, a Merrill Lynch és a Morgan Stanley feladata lesz. A kötvényeket népszerűsítő ázsiai és európai roadshow-k pénteken kezdődnek, amerikai befektetőknek nem kínál az ország a papírokból. Mint azt az osztrák Der Standard írja: a kibocsátó ezzel kíván időt spórolni. A kibocsátandó kötvények futamideje, kamatkondíciói egyelőre nem ismertek. Elemzők szerint az aukciók jó alapot biztosíthatnak a kínai kötvények befektetői bázisának növeléséhez. A kínai államadósság devizafinanszírozása eddig javarészt dolláralapon valósult meg, az ország kereslete az amerikai fizetőeszköz iránt éppen ezért komoly hatással van a dollár árfolyamára. Félnek is a kivonulástól az amerikaiak, hiszen a kínai kereslet csökkenése újabb támasztékot vehet ki az egyébként is gyenge dollár alól. A zöldhasú gyengéje a fizetésimérleg-deficit, amitől viszont a hitelezők tartanak, hiszen a dollár emiatt bármikor képes nagyobb mértékű gyengülést produkálni. A kínai kormány jelen döntése újabb pontot jelenthet az euró javára a két fizetőeszköz közötti harcban.

További teher az USA számára a tartósan gyenge jüan, melynek felértékeléséről tavaly már komoly egyeztetésbe kezdtek az érintettek. Akkor a kínai kormány nem engedett, és úgy tűnik, a jövőben sem tervezi az amerikai gazdaság érdekeit szolgálni.