Devizaalapok - spekulációs céllal?

A hazai kötvény-, illetve részvényalapok elmúlt hónapokbeli teljesítményét látva nem igazán szentelnek kellő figyelmet a magánbefektetők annak, hogy többen a forint gyengülését vetítik előre, jóllehet mind kockázatmegosztás, mind várható hozam szempontjából ésszerű gondolat a befektetések egy részét deviza alapú eszközökben, így ilyen befektetéseket tartalmazó befektetési alapokban elhelyezni - mutatnak rá a hazai alapkezelők. Az erős forint mellett szólhat a magasabb kamat, ám ez az MNB-kamatcsökkentésekkel párhuzamosan erodálódik, s kérdés, hogy a kamatelőny kompenzál-ja-e a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatokat - magyarázta Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere. Az amerikai kamatszínvonal vártnál nagyobb növekedése kiválthat egy tőkeáramlást a fejlett piacok felé, s ez a devizák leértékelődését is maga után vonhatja. Ezen a téren Törökország, illetve hazánk tűnik a legsebezhetőbbnek - tette hozzá.

Forinterősödésre aligha számítanak a szakemberek, gyengülésre viszont annál inkább. Véleményünk szerint már régebben elérkezett az idő a portfóliók részvényrészének diverzifikálására, csak nem voltak meg hozzá a megfelelő alapok - hangsúlyozta Nagy Boldizsár, a BNP Paribas private banking igazgatóhelyettese, hozzátéve: a későbbiekben ez a tendencia erősödni fog, a forinthozamok csökkenésével párhuzamosan - akár már egy év múlva - egyre indokoltabb lesz devizában nemcsak a részvénytípusú, hanem alacsonyabb kockázatú eszközökbe, például vállalati kötvényekbe fektetni.

Az ez év februárjában létrehozott Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci Alapba fele-fele arányban fektettek magánszemélyek és intézményi befektetők, ám több olyan kisbefektető is akadt, aki nagyobb összeggel szállt be az alapba, láthatóan spekulációs céllal - sorolja az elmúlt közel két hónap tapasztalatait Nagy Zoltán, az IEB csoporthoz tartozó Europool Alapkezelő vezérigazgatója. A konstrukció a hazai pénzpiaci alapok mintájára csekély szórást ígér, míg a hozam másfél-két százalék közötti sávban mozoghat, így egy 5-6 százalékos forintgyengülés elegendő ahhoz, hogy az euró alapú alap paritásban legyen a hazai konstrukcióval. A forint kurzusát illetően drasztikus csökkenésre nem számít Nagy Zoltán, ám mint fogalmazott: több nagyobb ugrás előfordulhat, amely a piac normális "útkeresésének" is betudható. S ha a spekulánsoknak pár hónapos időtávban sikerül megcsípniük egy 3-5 százalékos esést, akkor egy hazai pénzpiaci alap hozamát már be tudják "fogni".

Érdemes lehet az euró, illetve a dollár alapú konstrukciók között is diverzifikálni - hívta fel a befektetők figyelmét Czachesz Gábor -, hiszen a nemzetközi szereplők kockázatvállalási hajlandóságának további csökkenése akár tízszázalékos gyengülést is előidézhet a forint árfolyamában. A dollár kurzusának jövőbeni alakulása ugyanakkor nem csekély részben a kínai jegybank lépésétől függ, egy esetleges jüanfelértékelődés ugyanis átrajzolhatja a devizapiac jelenlegi arculatát - tette hozzá.

A devizabefektetések esetén a befektetőknek érdemes figyelembe venniük az adott befektetéstől elvárt hozamot és az árfolyam-előrejelzéseket - tanácsolja Nagy Boldizsár. A kettő összegének az az eredménye, hogy a forintgyengülés csak a várhatóan magasabb hozamot eredményező devizabefektetéseket teszi kedvezőbbé, a pénzpiaci és kötvénytípusúakat nem. Másrészt az emelkedő devizakamatok miatt a kötvényalapok hozama várhatóan nem lehet kedvező az elkövetkező időszakokban. A BNP Paribas elemzői szerint az euró, a dollár, illetve a jen közül a jen akár 10-12 százalékot, az euró 3-6 százalékot erősödhet, míg a dollár 2-4 százalékot gyengülhet a forinttal szemben a következő egy évben. Így leginkább az európai és japán részvényalapjainkat ajánljuk vételre a BNP Paribas csoport hazánkba bevezetett 12 részvényalapja közül, de dolláralapjaink között is lehet olyan, amely kockázatvállaló ügyfelek portfólióiba beilleszthető, például a kínai alapunk, miután a zöldhasú, gyengülése ellenére, kiemelkedő hozamot eredményezhet - mutatott rá Nagy Boldizsár.