Likviditási alap akár pár napra is

Abszolút biztonság, avagy minimális kockázat? Április elejétől immáron két csoportba sorolódnak a pénzpiaci alapok: likviditásiba és pénzpiaciba. A két alaptípus nemcsak az egyébként minimális mértékben eltérő kockázati profil miatt különbözik, hanem a lehetséges befektetőik eltérő pénzügyi céljainak megvalósítására is más és más lehetőséget biztosít - hívta fel a figyelmet Cseh György, a CIB Alapkezelő vezérigazgatója.

A likviditási alapok hozama szinte kizárólag kamatbevételekből adódik, ellentétben a pénzpiaci alapokkal, ahol az értékpapírok (elsősorban rövid futamidejű állampapírok) árfolyamának változása is hozzájárul a hozamhoz - emelték ki a K&H Alapkezelőnél. A likviditási alapok szerkezete éppen ezért már önmagában garantálja, hogy pár napos időtávon sem képzelhető el árfolyamveszteség, mivel a befektetési jegyek árfolyama a kapott kamatoknak köszönhetően mindennap emelkedik. Éppen ezért a konstrukció likviditásmenedzselési eszközként is szolgálhat a gazdasági társaságok számára - hangsúlyozta Horváth Imre, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Több befektető is ráérzett a január közepén elindult OTP Pénzpiaci Alap előnyére, így amikor likvid pénzeszközzel rendelkeznek, akkor azt beteszik az alapba, míg ha szükségük van rá, kiveszik - mutatott rá Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere. Hozzátette: az alap ideális annak, aki a likviditását szeretné lekötni, főként, hogy nem kell számolnia sem vételi, sem eladási jutalékkal.

A pénzpiaci alapoknál előfordul, hogy a hozamgörbe rövid oldalán bekövetkezett hozamingadozások az alap teljesítményére is kihatnak, átmenetileg csökken a befektetési jegyek árfolyama. Fél- vagy egyéves távlatban ugyanakkor a pénzpiaci alapok felveszik a versenyt a lekötött betétekkel - az elkövetkező fél évre hét százalék körüli éves hozamra számíthatnak a befektetők -, miközben az ügyfélnek megmarad az a szabadsága, hogy a pénzéhez bármikor hozzányúlhat. (VG)