Népszerűbbek a garantált alapok

Mi a legjobb befektetés mostanában? - ismerős kérdés. Sokan így keresik a választ, keveset foglalkozva azzal, hogy milyen költségek merülnek fel, milyen időtávra ajánlott az adott befektetés vagy éppen milyen hozam várható és milyen kockázattal érdemes számolni - veti fel Szalai Sándor, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója. A befektetési ismeretek ma Magyarországon még érthetően nem lehetnek olyan szerteágazók, mint más, fejlettebb pénzügyi kultúrában. A hozzáállás és a pénzügyi műveltség azonban nem minden. A lehetőségekhez mérten kiszámítható és hitelesnek mondható pénz- és tőkepiac, a megtakarításokat, főként a hosszú távúakat támogató jogi szabályozás és adópolitika is szükségeltetnek, ráadásul hosszú távon. Mindemellett ezek megléte esetén is hátra van még a legnehezebb kérdés: van-e mit befektetni? A lakosság rendelkezésre álló jövedelmeihez mérten rohamtempóban bővülő fogyasztási- és lakáshitel-állomány után marad-e megtakarítani való a pénztárcákban? Bár a nyugdíjpénztári állományok egyenletesen, míg a befektetési alapokba tartott vagyon ismételten növekszik, mégsem olyan egyértelmű a válasz - hangsúlyozta Szalai Sándor. Ha csak az elmúlt évek hazai piaci eseményeit nézzük, nem lehetett könnyű dolga azoknak a befektetőknek, akik megpróbáltak tisztán látni - mutatott rá a vezérigazgató. A magukat professzionálisnak mondó alap- és vagyonkezelőkhöz hasonlóan ők is értetlenül álltak az Európai Unióhoz közeledő gazdaság attól egyre inkább távolodó kamatai előtt, amelyek 2003 végére 12 szálalék körülire emelkedve okoztak nagy riadalmat és vezettek a befektetési alapokból való látványos tőkekivonáshoz.

A befektetési alapok piacán mára újra helyre állt a rend: az állampapírok árfolyamai tendenciájukat tekintve ismét emelkednek, a kötvényalapok jó hozamokat mutatnak, és még a régiónk részvénypiacai is remekelnek. A Bamosz-tag alapkezelők alapjaiban fekvő vagyon március végén, történelmi csúcsra érve, meghaladta az 1400 milliárd forintot. A befektetők azonban nem felejtenek - emelte ki Szalai Sándor -, 2004-ben a legtöbb megtakarítás a legalacsonyabb kockázatú, ugyanakkor legmérsékeltebb hozamot is adó pénzpiaci alapokba áramlott. Hajlandók-e a megtakarításaikat hosszabb távra is befektetési alapban elhelyezni a befektetők? A hazai befektetési alap piacán egyelőre kis szeletnek számító - alig több mint négy százalék súlyú - garantált alapok tűnnek ma igenlő válasznak - hangsúlyozta a vezérigazgató.

A befektetett tőkét vagy ezenfelül egy minimális hozamot is biztosító, határozott (általában 2-3 éves) futamidejű alapokban lévő vagyon mára megközelíti a hatvanmilliárd forintot. Népszerűségük mögött rejlő egyszerű ok a csökkenő kamatok és állampapír-piaci hozamok ellentmondást nem tűrő ereje. Az egy évvel ezelőtti 12-höz képest ma már csak hét százalék körül mozognak a kockázatmentes befektetések (bankbetétek, rövid állampapírok) hozamai, így a figyelem érthetően más lehetőségek felé irányul. Ezt az OTP Alapkezelő két új garantált alapjának, az OTP Alfának és az OTP Prizmának most befejeződött jegyzése is jelzi. A piacon elsőként nyíltvégűként, azaz folyamatos forgalmazásúként indított OTP Prizma és az eddig szintén egyedülálló módon, évente hozamot fizető OTP Alfa Alapban 8,9 milliárd forint gyűlt össze. A befektetők száma is az egyre szélesebb körű érdeklődést igazolja: a forgalmazó OTP Bank tájékoztatása szerint a hathetes jegyzés során öszszesen 3775 befektető helyezte el megtakarításait a két alapban, nagyjából egyenlő számban.

Amennyiben a forintkamatok várt csökkenése folytatódik, a garantált alapok is egyre szélesebb befektetői kör számára válhatnak vonzóvá - magyarázza Szalai Sándor. A bankbetéteket és rövid állampapírokat meghaladó kockázatért cserébe kapott lényegesen magasabb hozamlehetőség jó hír lehet az új megoldásokat kereső befektetőknek. Az is jó hír - tette hozzá -, hogy egy-egy ilyen alapba fektetve jobban megérthető a hozam, illetve a kockázat "együtt járása" és a legalább középtávú befektetések fontossága. (VG)