Lízingfinanszírozás: az EU engedi, a gazdasági minisztérium nem

„Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely alátámasztaná, hogy  a vállalkozásoknak 2 év alatt meg kellene szerezniük a GOP által támogatott beruházások keretében finanszírozott eszközök tulajdonjogát.”– nyilatkozta Lévai Gábor a Lízingszövetség főtitkára. A Lízingszövetség javasolja a GKM-nek a magyar számviteli szabályozás rendelkezéseinek elfogadását, amelynek értelmében a beruházás megvalósultnak minősül adott esetben a beruházás tárgyát képező tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételével, üzembe helyezésével is. Ennek értelmében nyilvánvaló, hogy a támogatási felhívások és útmutatók 2 éves időszakon belüli tulajdonszerzésre vonatkozó előírásai jogalap nélküliek, ezért a Lízingszövetség javasolta ezen elvárás egységes törlését.
 
A kis- és középvállalkozásokat érintő előírás az is, hogy az EU pályázatok kedvezményezettjeinek a támogatási szerződés megkötését követően 2 éven belül fizikailag és pénzügyileg is meg kell valósítaniuk a beruházását és ehhez kapcsolódóan el is kell számolniuk a támogató irányába.
 
„A 2 éves időkorlát havi díjai erőn felüli terheket rónak a vállalkozásokra, így ellehetetlenítik a beruházást.” – érvel  Hordós Zoltán a Lízingszövetség Eszköz Bizottságának vezetője, és hozzáteszi: „A termelőeszköz finanszírozások esetében – amelyek fő célszegmense a kis- és középvállalkozói szektor - az átlagos futamidő a magyar eszközfinanszírozási piacon megközelíti az 5 évet, mert ezen időtávon belül termelhető ki rentábilisan a beruházás tárgya.

 
A gyakorlatban általánosan használt lízingkonstrukciók esetében a támogatott vállalkozás nem tudná pénzügyileg lezárni a beruházását a megkívánt 2 éven belül, mivel a nevére szóló szállítói számlával nem rendelkezik. A szállítói számla szerinti vevő ugyanis rendszerint a lízingbeadó, aki a szállítónak a számla alapján a teljes bruttó vételárat kiegyenlítette. A lízingcég a szállítói számlával azonos teljesítési dátummal tőkeszámlát állít ki a lízingbe vevő vállalkozás részére, de ez alapján neki nincs fizetési kötelezettsége, viszont jogosulttá válik a beruházás saját könyvelésében történő aktiválásra, illetve a beszerzést terhelő ÁFA visszaigénylésére. A lízingbe vevő a lízingdíjakat később részletekben fizeti meg.
 
A lízing biztonságosabb, mint a bankhitel
 
„Lényeges szempont az EU pályázatoknál, hogy a lízingfinanszírozás a támogató szempontjából semmilyen lényegi különbséget nem mutat a vállalkozók által ugyancsak gyakran igénybe vett hitelfinanszírozáshoz képest.  A lízingbeadó ugyanolyan vállalkozás-finanszírozó tevékenységet végez, mint a hitelintézet, egyetlen különbség a finanszírozást szükségessé tevő eszköz tulajdonosának személye.” – hangsúlyozza Lévai Gábor. Ezt támasztja alá, hogy ezt a lízingfinanszírozást az irányadó EU állami támogatási szabályozás is elismeri  és támogatható konstrukcióként jelöli meg.
 
A zártvégű pénzügyi lízingkonstrukció felhasználásával megvalósuló beruházások fennmaradásának esélye - hasonló üzletmenet mellett - lényegében megegyezik a bankhitel alapú finanszírozáséval. Pénzügyi lízingfinanszírozás esetén egyedi, speciálisan a lízingbevevőre, illetve a lízing tárgyára szabott feltételek érvényesülnek, szemben a banki hitelezési gyakorlattal. Bankhitel folyósításakor az adós a jelenlegi gyakorlat alapján másfél, kétszeres likvid biztosítékot köteles felmutatni. Pénzügyi lízing esetén azonban a lízingtárgy maga testesíti meg a legfőbb biztosítékot a lízingbeadó számára, amelynek likviditása korlátozott. A lízingbeadó befektetésének megtérülése ezért elsősorban a lízingbevevő vállalkozás működőképességének fenntartásától és a lízingtárgy folyamatos és hatékony üzemeltetésétől függ. Erre való tekintettel a lízingbeadó a lízingszerződést csak a legvégső esetben mondja fel, hiszen a megvalósított beruházás fennmaradásához legalább olyan szoros gazdasági érdeke fűződik, mint magának a támogatott vállalkozásnak és a támogatónak.
 
A támogató pozícióját és a megvalósított beruházás fennmaradását pénzügyi lízing esetén erősíti az a tény is, hogy a részben támogatásból megvalósult beruházás felett a támogatást elnyerő a lízing futamideje alatt korlátozott rendelkezési joggal bír, és a lízingbeadó - jogi pozíciójából adódóan - a lízingtárgy rendeltetésszerű használatát, állagát rendszeresen ellenőrzi, ezzel mintegy kiegészítve a támogató monitoring tevékenységét.
 
A Lízingszövetség úgy véli, hogy a már meglévő jogi szabályozás alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága által követett gyakorlat jogalkotási kényszer nélkül megváltoztatható, és a fennálló szabályozásra támaszkodva az irányadó pályázati útmutatók módosításával a lízing diszkriminatív kezelése megszüntethető.