Fekete csütörtök - Két éves mélypontra is benézett a BUX

A Mol árfolyama 0,49 százalékkal 20.200 forintra csökkent, az OTP részvények ára 1,11 százalékkal 6.032 forintra esett.

Az index utoljára 2006. június 26-án zárt 20 ezer pont alatt, akkor az index 19.744,96 ponton állt záráskor.

Délután 15 óra után ismét 20 ezer pont fölé kapaszkodott az index értéke, mivel a részvénypiacok pozitívan fogadták az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki, 25 bázispontos kamatemelését követő elnöki helyzetértékelést. Ebben a várakozásokhoz képest nagyobb hangsúlyt kaptak a gazdasági növekedés lassulási kockázatai, és így mérséklődtek a további kamatemeléssel kapcsolatos várakozások. Délután 16 órakor azonban a BUX ismét 20 ezer pont alá süllyedt.

Sőre Balázs, a Buda-Cash Brókerház üzletkötője szerint kizárólag a pesszimista nemzetközi hangulat, az amerikai másodrendű jelzálogpiaci válsággal elinduló kockázati étvágycsökkenés, az emelkedő olaj- nyersanyag- és élelmiszerárak okozzák a BÉT gyengélkedését. Hozzátette azonban, hogy ez nem magyar jelenség, világviszonylatban zuhantak a tőzsdeindexek és az egyes vállalatok sokkal jelentősebb veszteségeket kénytelenek leírni, mint például amennyi hitelt a válságban nem fizettek vissza az ügyfelek.

A BÉT kis, nyitott piac, a külföldi befektetők pánikhangulata, menekülése, esetleg érdektelensége miatt esnek a részvényárak. Annak ellenére is, hogy a magyar cégek nem érintettek a válságban és fundamentálisan is erősek - mondta a kereskedő.

Sőre Balázs szerint lassan elfogynak az eladók, óriási szabad pénz halmozódott fel, amely majdnem egy időben áramolhat a tőzsdékre, ezzel az indexek nagyobb felugrását eredményezheti. Ez azonban csak akkor lehet tartós az üzletkötő szerint, ha az olajár csökkenésnek indul.

Két évvel ezelőtt szintén a nemzetközi hatások játszották a főszerepet a BUX esésében. A részvénypiacokat sújtó, több hétig tartó tőkekivonás után azonban a negatív irányba hatottak a kormány bejelentett megszorító intézkedései is, továbbá az, hogy a Standard and Poor,s hitelminősítő intézet 2006 júniusában a közepes befektetői "BBB plusz" sávba sorolta vissza Magyarország adósbesorolását az addigi elsőrendű "A mínusz"-ról.