Mínuszban a nyugdíjkasszák

Az év első hat hónapjában a 2,85 millió magánkasszatag 308,5 milliárd forintot fizetett be a pénztárakba, ennek azonban már csak egy része van meg: a pénztárak ugyanis a fél év során a befektetéseiken összesen 184,9 milliárd forintot veszítettek. Ez számításunk szerint azt jelenti, hogy a pénztári portfóliók fél évkor átlagosan mintegy 8 százalékos mínuszban állhattak.

Különösen azok a tagok járhattak rosszul, akik úgynevezett növekedési portfóliókban fialtatják a pénzüket, a nagyobb részvénykitettség miatt ugyanis ezek lehettek a legveszteségesebbek. Az OTP Magánnyugdíjpénztár naponta közli az egyes eszközök befektetési egységeinek árfolyamát, és e szerint az év eleje óta július 1-jéig a növekedési portfólió 14,4, a kiegyensúlyozott 8,4, a klasszikus pedig 3,7 százalékos mínuszba került, a helyzet pedig szeptemberre is csak kismértékben javult.

A siralmasnak tűnő múltbéli hozamok ellenére Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár ügyvezetője a részvénypiacok alulértékeltsége miatt azt tanácsolja, aki nem tervezi, hogy hamarosan nyugdíjba vonul, mindenképpen a legkockázatosabb portfólióban fialtassa nyugdíjpénztári megtakarítását. Kérdés persze, menynyire hallgatnak a kasszatagok a jó tanácsra, hiszen a magyar befektetőkre is jellemző a rossz időzítési készség: vagyis a tőkepiacok szárnyalásakor, a csúcs közelében vásárolnak, és a mélyponton adnak el.

Az OTP-seket ugyanakkor, úgy tűnik, a hatalmas veszteség eddig nem tántorította el a kockázatoktól: a 820 ezer fős taglétszámból mindössze 150-en váltottak a fél év során. Az ING-nél azonban, amely októbertől vezeti be a portfólióválasztást, a 420 ezer tagból 15 ezren választottak az ajánlott helyett másik – jellemzően kevésbé rizikós – befektetési politikát. Ennek azonban Borza szerint az is oka lehet, hogy sokan az öregségi nyugdíjkorhatárnál korábban tervezik a visszavonulást, ezért nem szeretnék a kockázatos eszközökbe tenni a megtakarításukat.
A portfólióválasztási rendszer szerencsésen időzített bevezetése miatt egyébként még az is lehetséges, hogy éppen a tőkepiaci válság alapozhatja majd meg sok leendő magyar nyugdíjas jólétét – állítják a szakemberek. Magyarországon a magánkasszáknak legkésőbb 2009. január 1-jéig kell bevezetniük az új rendszert, amelyet a 26 kassza közül eddig nyolc tett meg.

Az eddigi hírek szerint viszont a többiek is lázasan dolgoznak már a megvalósításon, ehhez azonban részvényeket kell vásárolniuk, s ezt most lényegesen kedvezőbb árfolyamon tehetik meg, mint egy-két esztendeje. „Azok a pénztárak vannak szerencsésebb helyzetben, amelyek vártak a választható portfóliós rendszer bevezetésével” – ismeri el Kozek András, a Stabilitás Pénztárszövetség alelnöke.

Az említetteken túl más okuk is van a kasszáknak a bizakodásra. A második negyedév a megkérdezettek szerint már lényegesen jobb volt, mint az első, a féléves veszteség zömét, mintegy 160 milliárd forintnyit ugyanis az első három hónapban szedték össze a pénztárak. A kilátások pedig még biztatóbbak. „Éven belüli hozamokat ugyan nem hozhatunk nyilvánosságra, de az év második felében már pozitívabban alakultak a befektetési eredmények” – mutatott rá Borza Gábor.

Hamecz István, az OTP Alapkezelőjének blogbejegyzése a választható portfóliós rendszerről

Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma egyébként az első hat hónapban 12 ezerrel nőtt.

A csaknem 1,4 millió öngondoskodó összesen 50,8 milliárd forint tagdíjat fizetett be, miközben a kifizetések értéke meghaladta a 29 milliárdot.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma egyébként az első hat hónapban 12 ezerrel nőtt.

A csaknem 1,4 millió öngondoskodó összesen 50,8 milliárd forint tagdíjat fizetett be, miközben a kifizetések értéke meghaladta a 29 milliárdot. -->