Kényszerállamosítás is jöhet

Kőkemény javaslatot nyújtott be a Pénzügyminisztérium az Országgyűlés elé a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítéséről. A banki mentőcsomagot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte a magyar kormánytól, 600 milliárd forintnyi összeg elkülönítését javasolva erre a célra. A tervek szerint 300 milliárd forintot a bankok feltőkésítésére használhat az állam, ugyanekkora összegből pedig forrásgarancia-alapot hoz létre, hogy megkönnyítse a bankok számára a hitelfelvételt.
Az állami támogatás azonban a törvényjavaslat szerint nem csak opció lesz a bankok számára. A tervezet szerint ugyanis állami tulajdonszerzésre a pénzügyi felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank elnökének együttes javaslata alapján sor kerülhet a hitelintézet kérésére, de akár annak egyetértése nélkül is. A törvényjavaslat indoklása szerint erre azért van szükség, mert előfordulhat, hogy az érintett piaci szereplő tulajdonosai fel akarják számolni a bankot, miközben a társadalom és a pénzügyi közvetítő rendszer számára jobb lenne azt megmenteni, ilyenkor államosíthatják a hitelintézetet.
Az állam háromféleképpen szerezhet részesedést a magyar bankokban: egyrészt osztalékelsőbbséget biztosító, másrészt az aranyrészvényhez hasonló különleges vétójogot adó szavazatelsőbbségi, harmadrészt pedig feltételes tulajdonosi irányítási jogokat biztosító elsőbbségi részvényekkel. Az osztalékelsőbbségi részvényekkel az állam azt kívánja elérni, hogy ha a beavatkozás pozitív hatással lenne a bank eredményeire, abból az adófizetők minél nagyobb mértékben részesülhessenek. A különleges vétójogot biztosító papír előnye az, hogy az állam egyes lényeges kérdésekben leszavazhatja a közgyűlést, így biztosítva a befektetett tőke megfelelő felhasználását és megtérülését. A feltételes tulajdonosi irányítást biztosító papírral száll az államra a legnagyobb hatalom: ez ugyanis lehetővé teszi számára a hitelintézet fölötti teljes tulajdonosi irányítást.
A hitelgaranciákkal kapcsolatban némi meglepetés, hogy a parlament elé került javaslatban az áll, a három hónapostól az ötévesig terjedő futamidejű kölcsönökre igénybe vehető állami garanciavállalások együttes, forintban számított összege akár 1500 milliárd forint is lehet, vagyis az eredetileg javasolt 300 milliárdos summa ötszöröse. „Az 1500 milliárd forint a 2009 végéig lejáró garanciavállalások együttes összegére vonatkozik” – magyarázta lapunknak Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke, hozzátéve, hogy egyszerre maximum 300 milliárd forintnyi hitelre vállal az állam garanciát, ám ha a bankok visszafizetik a kölcsönüket, és az államnak nem kell helytállnia, a keret akár háromhavonta is megújulhat. A 300 milliárd forintos limit egy alacsonyabb rendű jogszabályba kerül majd be – mondta Pichler –, csakúgy, mint az a rendelkezés, amely szerint csak a legalább 200 milliárd forintos szavatoló tőkével rendelkező hitelintézetek vehetik igénybe az állami mentőcsomagot. A tárca egyébként ellentmondásosan nyilatkozik erről a limitről: a költségvetési bizottság ülésén a minisztériumot képviselő főosztályvezető ugyanis leszögezte: a jogszabályból kikerült a 200 milliárd forintos tőkekövetelményről szóló passzus, vagyis az érintett bankok köre nem szűkül le néhány pénzintézetre.
A feltételnek egyébként három hazai bank felel meg, közülük a CIB Bank már közölte, nem kér az állami segítségből, az MKB Bank és az OTP Bank pedig még nem döntötte el, hogy részt venne-e a csomagban. Az OTP lapunkkal közölte: a szektor iránti bizalom erősítésére alkalmasnak ítéli a csomagot, a 600 milliárd forintos összeg komoly stabilizáló erőt jelent a magyar bankszektor, így az OTP számára is, ám a cég tőkehelyzete stabil, eszközportfóliója jó minőségű, likviditása pedig menedzselhető. Hogy részt vesz-e a bank a programban, arról a vonatkozó jogszabályok megszületése után dönt a hitelintézet igazgatósága, illetve közgyűlése. Az OTP-vel kapcsolatos további fejlemény, hogy tőkét emelt a társaság ukrán leánybankjában. A CJSC OTP alaptőkéje 862 millió hrivnyával (31.3 milliárd forinttal), 2,068 milliárd hrivnyára emelkedett, így a cég közleménye szerint most már ellenáll minden európai és hazai (vagyis ukrán) pénzpiaci kihívásnak. Az orosz leány helyzete viszont a Fitch hitelminősítő szerint romolhat, a bank hosszú távú adósságának besorolását ugyanis BBB mínuszról BB pluszra rontotta le a cég. VG8

A közgyűlés egyetlen napirendi pontja az a részvényesi felhatalmazás, amely engedélyezi az igazgatóság számára a tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok kibocsátását 2,7 milliárd euró értékig.

A Raiffeisen orosz leányát eközben az orosz jegybank segíti ki: ha valamelyik hitelintézet nem tudná a megegyezés szerint visszafizetni a ZAO Raiffeisenbanknak bankközi adósságát, a jegybank vállalja a törlesztést helyette.

A Raiffeisen mellett még a Sperbank és az MDM Bank számíthat az orosz jegybanktól bankközi kölcsöneinek biztosítására.

A közgyűlés egyetlen napirendi pontja az a részvényesi felhatalmazás, amely engedélyezi az igazgatóság számára a tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok kibocsátását 2,7 milliárd euró értékig.

A Raiffeisen orosz leányát eközben az orosz jegybank segíti ki: ha valamelyik hitelintézet nem tudná a megegyezés szerint visszafizetni a ZAO Raiffeisenbanknak bankközi adósságát, a jegybank vállalja a törlesztést helyette.

A Raiffeisen mellett még a Sperbank és az MDM Bank számíthat az orosz jegybanktól bankközi kölcsöneinek biztosítására. -->