Meglepő, de igaz! Nőtt a magyarok lakáshitel-felvételi kedve

Amikor október elején az első hírek megérkeztek a svájci frank alapú jelzáloghitelek leállásáról, sok ügyfél „behúzta a kéziféket” és kiváró álláspontra helyezkedett. Az idő múlásával egyre újabb és újabb hazai bankok függesztették fel ezen a téren a tevékenységüket (a teljesség igénye nélkül: Raiffeisen, Volksbank, MKB, CIB Bank), megint mások pedig szigorítottak a feltételeken (köztük volt például az Unicredit, a K&H, az UCB, az Erste).

Megfigyelhető, hogy a jelentősebb kapuzárás október végéig lezajlott, illetve november közepéig lezajlik: eddig kell több banknál beérkeznie a hiteligényléseknek, ha az ügyfél még svájci frank alapon szeretett volna hitelt kapni vagy más esetekben még a korábbi alacsonyabb kamatok mellett a svájci frank alapú hitelekhez hozzájutni.

Az október végi szigorítások hírére sok ügyfél észbe kapott és nekiállt jelzáloghitele intézésének, és bár az elkésők kicsúsztak a határidőből, de euró alapon egyes helyeken még a régi kamatfeltételekkel vehetik fel a hitelt. Míg egy hónapja az ügyfelek inkább a kiváró álláspontot vették fel, most úgy tűnik, hogy a szigorítások hatására nemcsak azok kerültek a piacra, akik eddig kivártak, hanem többen előre is hozták a hitelfelvételt, attól tartva, hogy később esetleg még tovább szigorodnak a feltételek – áll a hitelbróker cég elemzésében.

Gyakorlatilag a november végéig tartó időszakban gőzerővel folyik a bankok többségénél a lakossági devizahitelek átárazása, amely az euró alapú hiteleket is érinti. „Jól látható, hogy a bankok négyféleképp próbálják az új kedvenc, az euró alapú jelzáloghitelek felé terelni a lakosságot” – mondta el lapunk megkeresésére Rozgonyi György cégvezető.

Egyrészt egyes bankok beszüntették a svájci frank alapú hiteleket, így az ügyfél a drága forint és a még mindig olcsóbb euróalapú hitel között választhat. Másrészt van, amelyik megtartotta ugyan a svájci frankot, de olyan kamatkondíciókat szabott ki rá, amellyel már az ügyfelek is alaposabban meggondolják ne válasszák-e mégis az euró alapú hitelt, különös tekintettel arra, hogy előbb-utóbb azért hazánkban is bevezetik az eurót, mint fizetőeszközt. Harmadrészt ugyancsak az euró felé tereli a lakosságot az, hogy egyes bankok például az akciós lakáshitel lehetőségeket (pld.: első kamatperiódus kamatkedvezménye, folyósítási jutalék és az értékbecslési díj elengedése) is euró alapon nyújtják csak, svájci frank alapon nem, noha utóbbi konstrukció elvileg válaszható az ügyfél számára.

Negyedrészt egyes bankok a hitelbróker cégek figyelmét is hírlevelekben hívják fel az euróalapú árazás és akciók előnyeire (ez azért lényeges, mert becslések szerint a hazai lakossági jelzáloghitel-piac ügyfeleinek immár több mint a felét ilyen cégek viszik a bankokhoz). Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a devizapiaci válság ellenére a hazai bankok közötti küzdelem a hazai, lakáshitel lehetőséget kereső ügyfelekért rendületlenül folyik, és így van olyan bank is, amely nem kér folyósítási jutalékot, kifizeti az értékbecslőt, a tulajdoni lapokat, és a közjegyzőt is.

„A különbség annyi, hogy míg régebben a versengés szintere a svájci frank alapú hitel volt, most egyre inkább az euró alapú hitelek között dől majd el a siker” – tette hozzá Rozgonyi György, a www.kiado.hu Bt. hitelbróker cégvezetője. Ami az euróhitelekhez kapcsolódó jövőbeli trendeket illeti, érdemes megjegyezni, hogy a bankoknál eddig az euró alapú lakáshitelek nem számítottak húzóterméknek, és úgy dobták őket most piacra, hogy a bankok még egymás új árazását, kamatkondíciót sem igazán ismerték. November végéig azonban már minden nagyobb piaci szereplő a piacon lesz, így a bankok marketingeseinek és termékmenedzsereinek nem kell azon törniük a fejüket, hogy hova utazzanak a karácsonyi ünnepek alatt: jó eséllyel az újabb, 2009-es évnyitó euróalapú lakáshitel-akciókon dolgoznak majd az ünnepek alatt is. Várható tehát, hogy az euró alapú hitelek kamatai jövőre változnak, és ez a versenyhelyzet következtében az ügyfelek számára akár pozitív irányt is vehet.