Meredeken zuhan a nyugdíjalapok vagyona

 A londoni pénzügyi központ nemzetközi promóciós feladatait ellátó társaság, az International Financial Services London (IFSL) februárra szóló havi globális helyzetjelentése szerint 2007 vége és 2008 vége között 18 százalékkal, valamivel több mint 30 ezer milliárd dollárról 25 ezer milliárd dollárra csökkent a legnagyobb gazdaságok nyugdíjalapjainak kezelt befektetési értéke.

Az IFSL adatai szerint 2007-ben még 10 százalékkal nőtt ezeknek a szakosított alapoknak a vagyona.

Az elemzés szerint a nyugdíjalapok megtérülési rátája tavaly a legtöbb vizsgált országban mínuszba fordult, miután a különböző típusú befektetési konstrukciók zömének értéke csökkent.

A fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-térségen belül a nyugdíjalapok nominális megtérülési rátája átlagosan mínusz 19 százalék volt 2008 első tíz hónapjában. Az átlagtól a nagy-britanniai alapok tértek el érdemben: ezek ágazati szintű megtérülése mínusz 10 százalék volt, tekintettel arra, hogy a brit alapok portfolióiban kisebb súlyúak a részvénypiaci befektetések, és a font árfolyamvesztesége miatt a külföldi befektetések hozadékának fontértéke növekedett, áll az IFSL havi jelentésében.

A cég kitér a nyugdíjrendszerekre ható hosszú távú demográfiai tényezőkre is. Az elemzés szerint a hosszabbodó élettartam, a csökkenő születési arány és a korai nyugdíjazás gyakorlata nyomán számos fejlett országban meredeken növekedni fog az úgynevezett eltartottsági ráta, vagyis a nyugdíjasoknak a munkaképes korú lakossághoz mért aránya.

Az IFSL szerint Európában 2005-ben hozzávetőleg négy munkaképes korúra jutott egy nyugdíjas, vagyis az eltartottsági ráta 25 százalékos volt.

A szervezet előrejelzése szerint azonban a következő évtizedekben a fejlett gazdaságokban ez az arány teljesen átfordul. Az IFSL azzal számol, hogy Németországban az eltartottsági ráta a 2005-ben mért 28 százalékról 2050-ig 54 százalékra, Franciaországban 25 százalékról 45 százalékra, Olaszországban 30 százalékról 60 százalékra, Nagy-Britanniában 24 százalékról 40 százalékra, az Egyesült Államokban 18 százalékról 34 százalékra, Japánban 30 százalékról 74 százalékra emelkedik.

Ennek a folyamatnak a finanszírozási kockázataira más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.

A Standard & Poor''s nemzetközi hitelminősítő egy korábbi előrejelzése szerint - amely a költségek emelkedésének jelenlegi ütemét vetítette ki a következő évtizedekre - 2050-re az Egyesült Államok teljes GDP-arányos kormányadóssága 239 százalékra, Franciaországé 235 százalékra, Németországé 221 százalékra, Nagy-Britanniáé 160 százalékra duzzad, az idősödő népesség eltartásának várható költségvetési terhei miatt. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, mind a négy vezető ipari hatalom jelenlegi "AAA" szintű, vagyis legmagasabb besorolású szuverén adóskockázati osztályzata 2035 előtt a "BBB" sáv alatti spekulatív kategóriába süllyed, állt a Londonban kiadott S&P-elemzésben.