A csődtörvény módosítása eredetileg három fő pillérre épült: az első a csődeljárás szabályainak módosítása, a második a felszámolási eljárás szabályainak korrigálása – különös tekintettel az egyszerűsített felszámolás szabályaira –, a harmadik pedig a fizetésképtelen helyzetbe jutott vállalkozások vezetői által elkövetett visszaélések visszaszorítása érdekében a gazdasági társaságokról szóló törvény egyes szabályainak módosítása. Ez év elején újabb elemként kerültek elő a felszámolók kijelölésével kapcsolatos kérdések – írja Csia László, a Csabaholding Kft. ügyvezető igazgatója.
Valóban helyes a csődeljárás módosításának azon eleme, amely azonnali moratóriumot biztosít az adós vállalkozás számára csődeljárás kezdeményezése esetén, ahelyett hogy ezt a hitelezők jóváhagyásától tenné függővé. Azonban ez csak szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres csődeljárások lebonyolításának. A reorganizáció egyik elengedhetetlen formája a pénzügyi reorganizáció, amely adott esetben a tulajdonosi szerkezet, illetve a kötelezettségállomány szerkezetének megváltoztatásával járhat.
Ez azt is eredményezheti, hogy a korábbi tulajdonosok elveszítik az adós vállalkozásban meglévő tulajdonrészük egy részét vagy egészét, illetve, hogy megváltoznak a csődeljárás előtti hitelezők pozíciói.
Az IRM munkatársai a szakmai egyeztetésen kifejtették, az új csődeljárási szabályok bevezetése során a pénzintézetek pozíciói nem romolhatnak, adósság-tőke konverzió alkalmazása pedig szóba sem került. A jogszabály-előkészítők inkább úgy gondolják, a régi tulajdonosoknak kellene friss pénzt hozni a nehéz helyzetbe került vállalkozásba. Erről az elképzelésről nyugodtan kijelenthető, nem fog működni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.