Pénzmosás az adóparadicsomban - Óvatosabban, lazul a banktitok!

Fellazul a banktitok-front Liechtenstein készségét fejezte ki, hogy a jövőben kész igazodni azokhoz a normákhoz, amelyeket a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fogalmazott meg, banki gyakorlat átláthatóságáról és az adatcseréről. Svájc eddig nem engedett a reá nehezedő nyomásnak, a kormány azonban most arra kényszerült, hogy kiküldjön egy szakértői bizottságot, amelynek két héten belül javaslatokat kell tennie a banktitok szigorának enyhítésére.

Az időzítés nem véletlen, mert az adóparadicsomokban folyó pénzmosás kérdését a G-20 csoport április eleji csúcstalálkozóján is megvitatják, addig pedig mindenki szeretne lekerülni az elfogadhatatlan bankügyi normák miatt elmarasztalható államok listájáról. Mint a Financial Times Deutschland figyelmeztetett, az EU pénzügyminiszterek szankciók elrendelését helyezték kilátásba, azon államok ellen, amelyek nem tanúsítanak együttműködési készséget bankfelügyeleti és adóügyi kérdésekben. Az OECD jelenleg az együttműködésre egyáltalán nem hajlandó államok között tünteti fel Liechtensteint, Andorrát és Monacót. Svájc, Ausztria és Luxembourg azon a listán szerepel, amelyen a kellő nyitottságot megtagadó országok vannak felsorolva, mint amilyennek egyébként Panamát és Szingapúrt is tekintik. Liechtenstein most váratlanul bejelentette, hogy – bilaterális megállapodások keretében – kész együttműködni más államokkal, az adócsalás vagy adóelkerülés szempontjából gyanús ügyek feltárásában.

Hasonló egyezményt az alpesi törpeállam egyébként az Egyesült Államokkal már decemberben kötött. Liechtenstein kormányfője, Ottmar Hasler kijelentette, hogy a banktitokra eddig is döntően úgy tekintettek, mint az ügyfeleik magánszférájának védelmére. Ezt a szempontot – mint mondta – a jövőben is érvényesíteni szeretnék. A megígért változás szerint Liechtenstein a későbbiekben kész lesz együttműködni annak megelőzésében, hogy a banktitkokat adóbűncselekmények elkövetésére használják fel.

A fejleményről beszámolva a Reuters azt emeli ki, hogy az átállást az „on-shorre” üzletmenetre a miniállam „az ügyfelek számára megfelelő fokozatossággal” kívánja végrehajtani, ami azt is jelentheti, hogy a akinek titkolni valója van, időben eltűntetheti a pénzét. Mint a hírügynökség emlékeztet, a német adómenekítők tavalyi tömeges leleplezése után sok milliárd svájci franknyi összeget vontak ki a betétesek. Liechtenstein front-bontása nyomán – ha lehet – még nagyobb nyomás alá kerül Svájc.

 A kormány itt azt kockáztatja, hogy az OECD a legsúlyosabban elmarasztalható adóparadicsomok közé sorolja, ami a közelgő G-20 csúcson fenyegető elmarasztalással együtt óriási károkat tudna okozni az ottani bankszektornak. Bern valójában két tűz közé szorult: míg külföldi kormányok és szervezetek a fejlett ipari államok körében alkalmazott normák alkalmazását követelik, addig Svájc lakosságának több mint háromnegyede (78 százaléka) azt szeretné, ha a banktitkok rendszere a jelenlegi formájában maradna fenn. Az alpesi banki gyakorlat mielőbbi és teljes felülvizsgálatát az EU-tagállamok közül a legnagyobb erővel Franciaország és Németország szorgalmazza.