Napi Tipp: kéz a kézben csúszik tovább az euró és a forint

Historikus szint közelébe (129-es értékre) ereszkedett az euró árfolyama a japán jennel szemben és a dollár ellenében is az elmúlt hat hét leghosszabb árfolyamveszteségét könyvelhette el áprilisban. A szakértők a folyamatot az Európai Központi Bank (EKB) hezitáló politikájára vezetik vissza. Mint mondják, még mindig nem született döntés a „mennyiségi lazítás” (quantitative easing) politikájáról, vagyis arról, hogy a tagállamok kötvényeit, akár vállalati papírokat is elfogadjon az EKB euró hitelért cserébe.

A frankfurti jegybanki tanács erősen megosztott ebben a kérdésben, és bár Jean-Claude Trichet EKB-elnök döntést ígért a május 7-i ülésre, a piacon inkább arra számítanak, hogy további időnyerésre játszanak a közös térség monetáris döntéshozói. Annyi bizonyos, hogy május 7-én a mostani 1,25 százalékról 1 százalékra csökkenhet a közös térség alaprátája, viszont nagy kérdés ezek után mennyi muníciója marad az EKB-nak.

Axel Weber, a kormányzótanács befolyásos német tagja, minapi szemináriumán elárulta: nem támogatja, hogy az alapkamat 1 százalék alá ereszkedjen, sőt, egy alsó kamat-korlát bevezetésére tesz majd javaslatot.

„Az euró ingatag pozícióban van” – mondja Ian Stannard, a BNP Paribas londoni devizaszakértője. „A pénzügyi válságra adott európai válasz nem követi a piaci elvárásokat. Továbbra is azért folyik a küzdelem, hogy közös megoldást találjanak a gazdaság élénkítésére a frankfurtiak, amíg ez nem következik be, addig nem sok jó várható az euró piacán” – teszi hozzá Stannard.

Az eurózóna döntéshozóinál talán csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tagjai vannak nehezebb helyzetben: elemzők szerint szinte semmi esély nincs rá, hogy vághasson a monetáris tanács hétfői ülésén a jelenleg 9,5 százalékos alaprátán. Néhány szakértő még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az év végéig se változzon a kamat, vagy esetleg még emelkedjen is a forint felára. Utóbbi egy esetleges, de nem kizárható jelentősebb negatív nemzetközi korrekció esetében következne be.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője úgy fogalmazott, hogy kamatvágásra most biztosan nem nyílik mód, és bár az emelést sem valószínűsíti az elemző, mint mondja: egy ilyen forgatókönyvet kizárni sem lehet. Rövid távon ugyanis még gyengülhet a forint, az euró ára a 295-300 forintos sávban ragadhat és majd csak később, az év második felében kezdődhet meg egy enyhe erősödés: 275-280 forintos szintre – jósolja Nyeste Orsolya. Hozzáteszi: ebben az esetben a kamatcsökkentésre is alkalom nyílhat, de ez idén már legfeljebb csak egy 100 bázispontos változtatást jelent.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint sem állt be lényeges változás március óta, legfeljebb annyi történt, hogy a forint erősebb szintre került, és csökkent az árfolyam volatilitása. Jobbágy szerint ezt a külső környezetben beállt javulás idézte elő, a magyar piacot továbbra is a bizonytalanság uralja.

A külföldiek magyar eszközökhöz való viszonyát jellemzi, hogy az állampapírpiac helyzete továbbra sem stabilizálódott, az ÁKK nem tud rendszeres kötvénykibocsátásokat tartani, és bár estek a hozamok, de a külföldiek továbbra is inkább eladók, vagyis tovább szeretnék csökkenteni a magyar kitettségüket.

Jobbágy Sándor arra számít, hogy a globális hangulatban egy negatív korrekció előtt állunk, aminek lesz hatása a forintra: átmenetileg ismét a 300-as határ fölé kerülhet a jegyzés. Az év végéig erősödő trend érvényesülésével számol Jobbágy, szerinte az euró ára a 275 forintra süllyedhet, amellyel párhuzamosan az alapráta 7,5 százalékra szállhat le december végére.

Az elemző mindehhez hozzáteszi, hogy ez egy viszonylag optimista forgatókönyv, amely az új költségvetési tervek alakulásától, valamint azok piaci fogadtatásától is függ. Mindenesetre az MNB-nek jelenleg az inflációra továbbra is kevesebb figyelmet kell szentelnie, viszont a pénzügyi stabilitás miatt továbbra is indokolt a körültekintő döntéshozatal.

A két közgazdász véleményével szemben Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója úgy látja, reális opcióként felmerülhet a kamat emelése is, erről komoly viták várhatók. Mindezt alátámasztja, hogy a múlt hónapban is három tanácstag az emelést pártfogolta, ehhez képest sok új nem történt a magyar piacon, ugyanezek az érvek most is érvényesek. A szakértő nem számít tartósabb forinterősödésre, inkább a 300 fölötti régióban ragadhat a hazai deviza, ami behatárolja a jegybank lehetőségeit.

Duronelly szerint a kamatcsökkentésre akkor nyílhatna tér, hogyha a kiszáradt hazai devizapiacon tartósan javulna a likviditási helyzet, és ereszkedne a külföldi pénznemek után megkövetelt felár. Ekkor az MNB-n is enyhülne a kompenzációs kényszer és csökkenthetné a forint extra prémiumát. Duronelly elképzelhetőnek tartja, hogy ez az idén már nem következik be.