Az adótervek mattot adnak az öngondoskodásnak!

A kormány adócsomagjának elfogadásával megszűnne a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége. A kormány szándéka szerint jövőre a munkáltatónak az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás valamint a magánnyugdíjpénztári kiegészítés teljes összege után 54 százalékos adó- és további 27 százalékos járulékfizetési kötelezettsége keletkezne. Jelenleg az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak tagjai részére a munkáltató havi tagdíj hozzájárulása (munkáltatói hozzájárulás) a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 50 százalékáig, egészség illetve önsegélyző pénztárakba történő befizetés esetén a minimálbér maximum 30 százalékáig adómentes a magánszemélynél. 

A Stabilitás hangsúlyozza, az önkéntes kölcsönös pénztári tagdíj hozzájárulás (munkáltatói hozzájárulás), valamint a magánnyugdíjpénztári kiegészítés megadóztatatása igen kedvezőtlen folyamatokat indítanának el. A munkáltatói hozzájárulás adóztatása ellehetetlenítené a hozzájárulási „hajlandóságot”. Az új javaslat ellentmond annak a közel két évtizede megfogalmazott, és azóta is folyamatosan hangoztatott mindenkori kormányzati célnak, mely szerint erősíteni kell a társadalom tagjainak öngondoskodását, el kell érni, hogy az állampolgárok több területen is nagyobb részt vállaljanak az egészségügyi, a szociális helyzetük javításában, illetve előre gondoskodjanak az időskori megélhetésükről (legalább kiegészítő jelleggel).

Az egészségügyben, az utóbbi években is folyamatosan korlátozott egészségpénztári szolgáltatások próbálják erősíteni az egészséges életmódra nevelést, a betegség megelőzést és így betölteni az öngondoskodás szerepét. Amennyiben a munkáltatói hozzájárulás megadóztatásra kerül, várhatóan megszűnnek majd a nyugdíj-kiegészítések és a még meglévő egészségpénztári szolgáltatások igénybevétele is.

Az önkéntes pénztári tagdíjbevétel mintegy 70-80 százaléka származik a munkáltatói befizetésekből. A munkáltatói hozzájárulás nagymértékű megadóztatásával előreláthatóan jelentősen szűkül majd e béren kívüli munkáltatói juttatások köre, hiszen nem várható, hogy a munkáltatók pénztári hozzájárulást fognak fizetni a dolgozóknak, ha az 54 százalékos adóval és 27 százalékos járulékkal terhelt lesz. Ez várhatóan a munkavállalók érdekeinek erőteljes csorbulásához vezet, hiszen legkedvezőbb esetben is az új adóteherrel csökken a pénztári számlájukon jóváírandó összeg.

Az önkéntes pénztárakba befizetett összegek jelentős részét értékpapírokba fektetik (az önkéntes pénztári vagyon több mint 60 százaléka van állampapírokban). Az éves szinten kb. 100 milliárd forint befizetett önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás várhatóan jelentős csökkenése, esetleg elmaradása a pénz- és tőkepiacra jelentős hatást gyakorol majd. A javaslat elfogadása a munkáltatói hozzájárulás elmaradását, az önkéntes pénztári rendszer meggyengülését, az emberek az elmúlt 15 év során kialakult öngondoskodásba vetett hitének elvesztését, és a nehéz helyzetben lévő magyar állampapírpiac egy állandó vevőjének elvesztését vonja maga után.

Ebből kifolyólag a szóban forgó adótervekből nem valósul meg az az állami adóbevétel, amit a kormányzat remél. A Stabilitás Pénztárszövetség – megértve a költségvetés nehéz helyzetét is- a következő kompromisszumos javaslatot teszi: egy minimális önkéntes pénztári munkáltatói támogatásig, (pld havi 5 ezer forint/fő összegig) maradjon meg az adómentesség, e felett a mai adómentes határig a pedig terhelje 32 százalék szja a hozzájárulást, e felett pedig ne lehessen munkáltatói támogatást adni.