JP Morgan: egy év múlva 7,5 százalék a magyar alapkamat

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének hétvégi elemzése szerint ahogy a maginflációt a korábbi forintgyengülés átszűrődése felfelé hajtotta, a jelenlegi árfolyam-erősödésnek az év második felében már enyhítenie kell az árnyomást. Az adóintézkedések júliustól éles kiugrást fognak okozni a teljes kosárra számolt inflációban, de a Monetáris Tanács tagjai már jelezték, hogy ezen a technikai hatáson túlteszik magukat, áll a JP Morgan előrejelzésében.

A szintén most esedékes negyedéves Inflációs Jelentés a cég londoni elemzőinek várakozása szerint hozzávetőleg egy százalékponttal emelni fogja a fogyasztói inflációs jóslatokat, de a jelentés 2010 második felére már a célszintre visszatérő inflációval fog számolni. A JP Morgan szerint az elmúlt hetek jelentős forinterősödése miatt az MNB hétfőn esetleg megfontolhat egy kamatcsökkentést, mivel azonban a piac továbbra is kilengésekre hajlamos, a jegybank óvakodni fog "a januárihoz hasonló, elhamarkodott cselekvéstől".

A ház londoni elemzői csak akkor várnak kamatcsökkentést, ha a forint egyértelmű, több hónapig tartó erősödési pályára áll rá. A JP Morgan szerint az első enyhítés legvalószínűbb időpontja július, és a cég az év végéig összesen 1,00 százalékpontos magyarországi kamatcsökkentést jósol. A ház távlati előrejelzésében 2010 júniusáig 7,50 százalékra csökkenő MNB-alapkamat szerepel.

Hétvégi prognózisukban a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői is kamattartást jósolnak az MNB hétfői ülésére. A GS szerint a magyar jegybank most "kivárási üzemmódban" működik, figyelve a kormány takarékossági programjának végrehajtását és a befektetői hangulatot. A ház szerint az MNB "még mindig aggódik a pénzügyi stabilitás miatt", és a kamatenyhítés újrakezdéséhez bizonyítékokra van szüksége a költségvetési kiigazítás haladásáról, valamint arra, hogy a forint tartósabban erős maradjon.

A Goldman Sachs kevésbé derűlátó az Inflációs Jelentés várható tartalmával kapcsolatban, mint a JP Morgan. A GS előrejelzése szerint a jelentés valószínűleg átmenetinek minősíti az adóintézkedésekből eredő inflációs kiugrást, de a prognózis számolhat olyan jelentős másodlagos hatásokkal, amelyek még 2010 közepe után is érezhetők lehetnek. A cég azt is valószínűsíti, hogy az Inflációs Jelentés komoly mértékben rontott GDP-előrejelzést is tartalmaz majd, amely várhatóan "közel lesz" a pénzügyminisztérium 6,7 százalékos visszaesésről szóló 2009-es prognózisához.

A Goldman Sachs - az első negyedévi GDP-adatok nyomán - maga is rontotta a magyar, valamint a cseh gazdaság idei egész évi visszaesési ütemére adott előrejelzését. A cég londoni befektetési részlege által piaci szereplőknek összeállított kéthetenkénti feltörekvő piaci helyzetértékelés szerint "kellemetlen meglepetést" jelentettek mindkét ország esetében az első negyedévi GDP-ről kiadott gyorsbecslések.

Ezek a GS londoni elemzői szerint mind a ház várakozásaitól, mind az általános citybeli konszenzustól elmaradtak, és - különös tekintettel arra, hogy első negyedévi adatokról van szó -, "automatikusan" az eddig vártnál "sokkal alacsonyabb" éves hazai össztermékre utalnak. Mindezek alapján a Goldman Sachs az eddigi előrejelzéseiben szereplő 3 százalékról 4,2 százalékra módosította a cseh, és 5 százalékról 6,5 százalékra a magyar gazdaságra adott idei visszaesési prognózisát.

A londoni City más nagy házai is alaposan rontották az elmúlt időszakban a kelet-európai térség idei teljesítményére adott jóslataikat, de a magyarországi recesszió mértékéről szóló előrejelzések eltérnek.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a múlt heti londoni éves közgyűlés előtt kiadott friss prognózisában például a tevékenységi területéhez tartozó harminc közép-kelet-európai, délkelet-európai, illetve közép-ázsiai országban átlagosan 5,2 százalékos visszaesést jósolt 2009-re, az előző, januári előrejelzésben szereplő 0,1 százalékos növekedési várakozás helyett. A magyar gazdaságra adott idei előrejelzését a bank 5 százalékos GDP-mínuszra módosította az év elején valószínűsített 2 százalékos visszaesésről. Tevékenységi területének egészén az EBRD 2010-re azonban már 1,4 százalékos átlagos növekedést - ezen belül Magyarországra stagnálást - vár.

A Barclays Capital (BC) londoni befektetési társaság az MNB kamatdöntő ülésére adott hétvégi előrejelzésében azt jósolta: az IMF-program második felülvizsgálatának sikeres lezárulta, valamint a forint "robusztus" teljesítménye erősítheti a magyar jegybank bizakodását. A cég londoni elemzőinek várakozása szerint azonban ez sem teszi a Monetáris Tanács tagjait "elég kalandvágyóvá" ahhoz, hogy már most kamatcsökkentésről döntsenek.

A Barclays Capital szerint az MNB valószínűsíthetően csak akkor kezdi tesztelni a piacot, ha a forint jelenlegi ereje kitart, és a globális piaci környezet is kedvező marad. A "piactesztelésre" a ház szerint júniusban vagy júliusban már sor kerülhet, de a cég saját előrejelzése az, hogy az MNB inkább augusztusban szánja el magát erre. A BC londoni elemzői szerint nem valószínű, hogy az áfa-emelésből eredő második félévi inflációs kiugrás visszatartaná a magyar jegybankot a kamatcsökkentéstől, tekintettel a nagy (negatív) kibocsátási résre, és a 2010-ben - részben éppen az idei áfa-emelés keltette kedvező bázishatások miatt - várhatóan gyorsan csökkenő inflációra.