Mikrohitel konferencia – megoldások mikro- és kisvállalkozásoknak!

A „Microhitel Symposium” konferenciát Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára nyitja meg és előadásában sorra bemutatja a KKV-k és a mikrovállalkozások finanszírozását szolgáló Európai Uniós és hazai intézkedéseket. Ezt követően Benke Ákos, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója számol be részletesen a magyarországi kis- és középvállalati szektor mikrohitel finanszírozási lehetőségeiről.

Duronelly Péter (Budapest Alapkezelő Zrt.) a válság világgazdaságra gyakorolt hatását elemzi, Erdei Zsuzsa (Budapest Bank) pedig hasznos tanácsokkal látja el a résztvevő vállalkozókat: hogyan tudnak talpon maradni, átvészelni az esetleges átmeneti hullámvölgyeket, sőt hogyan lehet akár növekedést is elérni a recesszió időszakában, milyen szemlélet- vagy paradigmaváltásra van ehhez szükség. A program délutáni részében különböző bankok mikrohitel konstrukcióival ismerkedhetnek meg a résztvevők, a bankok képviselői kerekasztal beszélgetésen számolnak be a különböző konstrukciókról. A becslések szerint mintegy félmillió mikrovállalkozás működik Magyarországon, melyek elvileg hitelképesek lehetnének, azonban nem tudnak bekerülni a banki finanszírozási körbe. Ennek oka egyrészt az, hogy a  bankrendszer számára a kisebb összegű hiteligények nehezen kezelhetők, másrészt a mikrovállalkozásoknak nem könnyű teljesíteniük a bankok biztosítéki elvárásait.

A pusztán saját tőkéjükre támaszkodó vállalkozások nem képesek megfelelő módon kihasználni a piaci lehetőségeket, az elvárhatónál kisebb növekedést produkálnak. Ezzel szemben a hitellel élő és jól gazdálkodó vállalkozások képesek új munkahelyeket teremteni és nagyobb mértékben tudnak hozzájárulni a GDP növekedéséhez. A helyzetet jól jellemzi, hogy míg a hazai vállalkozások 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, a fejlett országokban ez az arány mindössze 15-20%.

A tavaly ősz óta tartó gazdasági válság következtében változott a banki hitelezési gyakorlat,  ráadásul kevesebb cég marad hitelképes, emelkedni fog a fizetésképtelen, csődhelyzetbe kerülő vállalkozások száma. A már elindított beruházások egy része a tervezettnél később valósul meg és az ilyen projekteknél minden bizonnyal emelkedik a finanszírozási költség, azaz csökkenni fog a jövedelmezőség. A likviditási gondokkal, illetve alacsony növekedési potenciállal bíró mikro- kis- és középvállalkozói szektor támogatása az ország elemi érdeke, hiszen ez a vállalkozói réteg adja a hazai GDP felét és foglalkoztatja a magyarországi munkavállalók 70 százalékát.

A likviditási gondokkal küzdő kisvállalatok meg- vagy inkább önsegítésének talán legkézenfekvőbb módja a mikrohitel.

A volt gazdasági miniszter és jelenlegi miniszterelnök, Bajnai Gordon által bejelentett „Új Magyarország Mikrohitel Program” keretében 2008 októbere óta eddig 4,7 milliárd forintot vettek fel a kisvállalkozások. Bár az utóbbi hónapokban az uniós forrásokból finanszírozott hitelek kihelyezése felgyorsult, de valódi áttöréshez a bankok nagyobb szerepvállalására van szükség - állítják a konferencia szervezői.