Napi Tipp: petroeuró és arany korszaka

Az arany árfolyama tegnap átlépte historikus 1032 dolláros szintjét és 1045 dollárig drágult, míg a dollár visszasüllyedt éves mélypontjára az euróval szemben.

A tegnapi piaci mozgásokat használták ki a hazai eszközök is, a forint visszakapaszkodott a július eleji szintjére a vezető devizákkal szemben. Az euró ára három havi csúcsra 266,28 forintra csökkent a bankközi piacon, míg a dollárral szemben éves csúcsra 180,60 forintos szintre esett. A svájci frankért pedig 176,1 forintot kértek a bankközi piacon. Remekelt a Bux is, jó 22 milliárd forintos forgalom mellett közel 3 százalékos pluszban zárta a keddi kereskedést a mutató.

Még nem látszik pontosan hogyan fog kinézni a dollár korszakot követő formálóban lévő pénzügyi rendszer, de egyre valószínűbb, hogy az amerikai deviza hegemóniájának befellegzett.

A közel-keleti olaj kitermelő államok tárgyalást kezdtek a világgazdaságra egyre nagyobb befolyást gyakorló államokkal, hogy létrehozzanak egy új elszámolási egységet, amelyet első körben a kőolaj jegyzésére használhatnának, de nyilvánvalóan ennél messzebb mutató következményei is lehetnek - esetleg egy új világdeviza kialakulása - a tervezett valutakosár létrehozásának.

A titkosnak indult tárgyalásokról a jól értesült brit The Independent számolt be keddi számában, az információk szerint a tárgyaló asztal két felén az Öböl-menti térség államai, ismert nevükön a Öböl-Menti Együttműködési Tanács (GCC) illetve a túloldalon Kína ült. A világgazdaságot meghatározó talán két legfontosabb gazdasági övezeten kívül – nem számítva az Egyesült Államokat - Oroszország, Japán és Franciaország is részese volt a megbeszéléseknek, sőt Brazília és India is érdeklődését fejezte ki.

A résztvevők célja egyértelmű: az amerikai gazdaság hegemóniájától és vele együtt a dollár béklyójától szabadulni, vagyis létrehozni egy közös valuta kosarat, amelybe olyan devizák kerülnének mint a kínai jüan, a japán jen, az euró és a GCC térség 2013-ra tervezett saját fizetőeszköze, amelynek a neve halídzsi lesz. A kínaiak szeretnék, ha nem csupán devizákból állna a kosár, hanem a legfontosabb értékőrzője az arany lenne, vagyis vissza-metallizálnák a pénzügyi rendszert, amelyre utoljára az Bretton Woodsi pénzügyi rezsim idején volt példa (akkor garantálták a dollár átválthatóságát az aranyra fix árfolyamon).

Érdekes módon tehát a kínaiak nem a saját devizájukat léptetnék a dollár helyébe, hanem az aranyat, amelynek hatására a nemesfém árfolyama tegnap csúcsra szökött: 1045 dollárig unciánként. Elemzők szerint most nem áll meg a rali, Francisco Blanch, a Bank of America (BoA) árupiaci szakértője 2011-re 1500 dolláros unciánkénti árat vár, de év végére is 1100 dollárt jósolnak a Deutsche Bank szakértők.

Másra is árfelhajtó hatást gyakorolt a világpénz tervezett leváltása, például a kőolaj árfolyama szinte azonnal visszakúszott 72 dollár fölé, és a BoA prognózisa alapján az energiahordozó jegyzése két éven belül a 100 dollár fölé ugorhat. Kína pénzügyi erejének növekedésére utalhat, hogy Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke kínai kollégáitól kérte a hét elején Isztambulban, hogy a közel egy éves mélyben, 1,48-as szint közelében mozgó euró-dollár árfolyam nyomásán segítsenek enyhíteni és vegyenek zöldhasút.

Az idei legerősebb szintjére kapaszkodott a dollárral szemben az orosz rubel is, 29,82-ön kereskedtek a zöldhasúval Moszkvában. A Bank Rossinak tegnap be is kellett avatkoznia, hogy lassítsa a rubel erősödését, 700 millió dollárnyi devizát volt kénytelen vásárolni a piacról. Az orosz pénzt egyébként sávosan kötik egy devizakosárhoz, amely 55 százalékban a dollárból, 45 százalékban az euróból tevődik össze, korábban a moszkvai pénzügyminisztérium tervezte, hogy megcseréli a két kulcsdeviza arányát, amelynek lebegését a 26 és 45 közötti sávban engedi a jegybank. Tegnap 36,16-on zárt a rubel jegyzése a kosárral szemben.

Az oroszok mellet érdeklődését fejezte ki az esetleges váltásról India, és Brazília is, de minden bizonnyal Iránnak is van mit hozzátennie a kérdéshez. Korábban ugyanis történt már kísérlet az amerikai fizetőeszköz tartalék szerepének lecserélésére, legutóbb, a múlt hónapban éppen Irán jelentette be, hogy a kőolaj exportból származó bevételeit a zöld hasú helyett inkább az európai fizetőeszközben tartalékolja. A petroeurók felhalmozása céljából ezt megelőzően már azt is tervezte a Perzsa-öböl névadó állama, hogy a nyersanyagának megadását euróra váltja. Hasonlóra készült egyébként Irak is Szaddám Husszein eltávolítása előtt.

Több kérdőjel is van még a terv kivitelezése körül, például, hogy az Öböl-térség közös devizáját évek óta próbálják létrehozni a tagállamok, kevés sikerrel, devizáikra különböző erők hatnak, a válság alatt például árfolyamaik inkább divergáltak egymástól. A 6 tagállam (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok –EAE - Bahrein, Katar, Kuvait, Omán) közül 5 valutája a dollárhoz kötött. Két éve májusban Kuvait 4 év után feloldotta devizája dollárhoz kötését a növekvő inflációs nyomás miatt, és helyette egy súlyozott kosárhoz köti.

A hasonló gazdasági szerkezetű olajtermelő országok közös valutájának tervét a fellépő infláció veszélyeztette leginkább. A rekord gyenge dollár miatt hatalmas olajbevételeket elkönyvelő gazdaságokban korábban évtizedes rekordra emelkedett a pénzromlás üteme, ami néhányukat arra késztette, hogy szakítsanak a dollárhoz kötöttséggel. Az EAE fővárosában Dubaiban több megmozdulásra is sor került néhány éve az építőipari munkások között. Ibrahim al-Assaf Szaúd-Arábia jegybankjának vezetője viszont megerősítette, hogy a szaudi riyadot továbbra is a dollárhoz kötik. Rijád fél, hogy ha devizája elszakad a dollártól, annak felértékelődése az olajbevételeinek csökkenését eredményezi, amire pedig nagy szüksége van a költségvetési egyensúlytalanság finanszírozásában.

Régiós szakértők már régen jósolják, hogy a rekord gyenge dollár nagyon megnehezíti a kötött devizák helyzetét. Az elemzők azt valószínűsítik, hogy az ilyen államok az elkövetkező években felmondják a kötést. Az elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy néhány tagállam egyoldalúan felértékeli a devizáját a dollárral szemben, ami újabb pofont adna a zöldhasúnak. Kína 2005-ben már egy ehhez hasonló lépést tett, akkor egy napon belül 2,1 százalékkal értékelték fel a jüant a dollárhoz képest. A lépést követően az amerikai deviza az összes főbb devizanemmel szemben veszített értékéből. A zöldhasú mostani mélyrepülését negatívan érintheti egy ehhez hasonló lépés.