A bankokra költött pénzt az ablakon is kidobhatták volna?

A nagybankok ismét profitról számolnak be és több cég megkezdte az állami pénzek visszafizetését. A Pénzügyminisztérium 250 milliárd dollárt különített el a bankok közvetlen megsegítésére, ebből 205 milliárdot már ki is fizettek. A pénzintézetek az AP összesítése szerint 78 milliárd dollárt fizettek vissza az adófizetőknek.

A TARP céljai közé tartozott a hitelezés fellendítése, a mérgező eszközök eltűntetése és a bedőlések megakadályozása is. Ezen a téren nem szerepelt jól a 700 milliárd dolláros program. Ezt jelzi, hogy pár hete látványos bejelentést tettek a kis bankok megsegítésére vonatkozó tervről, aminek célja, hogy a pénzintézetek alacsonyabb kamattal élénkíthessék a hitelezést. A pénzügyi kormányzat 10-50 milliárd dollárt szánna erre a célra, az érintettek azonban nem kérnek segélyből.

Az illetékes államtitkár elmondta: a kisbankok örülnének a forrásnak, de nem szeretnének forrást kapni, mert akkor versenytársaik ezt fordítanák ellenük reklámjaikban. A kisbankok 1992 óta nem látott tempóban dőlnek be a kereskedelmi ingatlanokra adott hitelek miatt. A problémát tetőzi, hogy a friss adatok szerint a nagybankok sem szívesen hiteleznek, a TARP-ban résztvevő cégeknél a kihelyezett kölcsönök száma nyolcadik hónapja csökken.

Eközben a TARP is végéhez közeledik úgy, hogy 140 milliárd dollárnak még nincs helye. Az Obama-kormány meghosszabbítaná programot, de hogy ez megvalósulhat-e, és milyen formában, az egyelőre nem világos. Sem a konzervatívok, sem a liberálisok nem támogatják az ötletet. Csak a bankoknak adott támogatások 14 milliárd dollárba kerülnek, viszont mindent összevetve az Economy.com számításai szerint az adófizetőknek 155 milliárd dollárjába került a pénzügyi szektor feltámasztása. Ráadásul az állami támogatás nem jelent biztosítékot, hiszen ebben a hónapban is bedőlt egy korábban tőkeinjekcióval megsegített bank.