Hétfőn kamatdöntés – Mi történhet a forinttal?

Az egyik, s talán legfontosabb tényező a külső környezet romlása lehet, ami itt elsősorban  a hitelpiacok nyugtalanságát jelenti. Bizonytalanságot okozott ugyanakkor az is, hogy a hitelminősítők eurozónás országokat tettek negatív figyelőlistára, sőt, Görögországot a Fitch le is minősítette a jelentős fiskális problémák miatt. Véleményem szerint nagyon megnövekedett az esélye a lassításnak, így az MNB jövő hétfői kamat-meghatározó ülésén 25 bázispontos csökkentést tartok a legvalószínűbbnek” - fejti ki Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.

„Rendkívül érdekes lesz az MNB jövő hétfői kamatdöntő ülése, kérdés ugyanis, hogyan látják a tagok a kockázatok változását, illetve mekkora jelentőséget tulajdonítanak azoknak. Várakozásaink szerint az MNB lassít jövő hétfőn, s az alapkamat 2010-ben sem csökken 5,5 százalék alá” - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.

„A hazai deviza árfolyamát kedvezőtlenül befolyásoló egyik, s talán legfontosabb tényező a külső környezet romlása lehet, ami itt elsősorban a hitelpiacok nyugtalanságát jelenti. Dubajról először november végén érkeztek negatív hírek, miszerint nem tudják törleszteni esedékes adósságukat. Bár végül a viszonylag egyszerű megoldásnak tűnő segítség megérkezett Abu Dhabiból, az esemény mégis alapvető kérdések átgondolására készteti a befektetőket” - fejti ki Vizkelety Péter.

Hozzáteszi: „A Dubaj kapcsán veszélybe került hitelek ugyanis bár állami cégekhez kapcsolódtak, de azok nem rendelkeztek állami kezességvállalással, vagy másfajta garanciával, s ennek a ténynek a legtöbb befektető a pénzbőség időszakában még nem tulajdonított komolyabb jelentőséget.”

„Leminősítés sorsára jutott több bank is, ráadásul a régiós pénzügyi szektorral kapcsolatban is érkeztek kedvezőtlen hírek, amelyek leginkább a bankok leírási kötelezettségével kapcsolatos kérdőjelekre világítottak rá. Technikai jellegű hatásként lehet megemlíteni, hogy több befektető az év vége közeledtével esetleg pozíciókat rendez, ám ennek hatása nehezen mérhető” - emeli ki Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.

A Budapesti Értéktőzsdén tegnap veszteségeket szenvedtek el a feltörekvő piacok, miután a befektetők kockázatvállalási kedvét szegte Görögország súlyosbodó pénzügyi nehézsége, de nem segített az sem, hogy tovább esett a német üzleti bizalmi index. Ma kora reggel stabilizálódott a forint a keddi gyengülés után: az eurót 278,47 forinton jegyezték. Az eurót szerdán délelőtt tíz órakor  már 277,43 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a kedd délután négy órai 277,07 forint után. Délután viszont zuhanni kezdett a forint: az eurót 277,99 forintért adták, szemben a délelőtti 276-os árfolyamal.