Nem Görögország az egyetlen uniós tagállam, amely nem tartja magát a Maastrichti kritériumban rögzített 3 százalékos deficit plafonhoz, de a görög pénzügyi döntéshozók semmit sem tesznek azért, hogy kordában tartsák a hiányt – érvelnek uniós szakemberek, köztük a Bizottság és az Európai Központi Bank szakértői.
A görög költségvetés helyzete jelentősen romlott az idén, szeptemberben 3,7 százalékról 6 százalékra emelte Athén a GDP arányos hiány prognózist, majd októberben a választásokat követően, 12,7 százalékra kellett növelni az előrejelzést.
Joaquin Almunia szerint a görögországi helyzet az egész térséget nyugtalanítja. Jean-Claude Trichet úgy nyilatkozott, hogy a balkáni állam elveszítette szavahihetőségét, Trichet szerint a görög statisztikai adatok továbbra sem megbízhatóak. Görögországban, az euró 2001-es bevezetése óta egyszer sikerült a hiányt a 3 százalékos küszöb alá szorítani.
Az esetleges görög „államcsőd” rémképe már korábban is felötlött, de akkor Peer Steinbrück korábbi német pénzügyminiszter lehűtötte a kedélyeket, mondván az Unió ebben az esetben közbelépne. Ma viszont úgy látják a befektetők, ennek szinte semmi esélye, és mivel nem történt jelentős kiigazítás a görög fiskális politikában, a múlt hónapban A- besorolásra rontotta Görögország adósság minősítését a Fitch Ratings, míg a Moody’s jelezte, hogy hasonló lépésre szánhatja el magát.
A Deutsche Bank számításai szerint Görögország államadóssága a GDP 135-150 százalékára nőhet jövőre, míg a költségvetést a legoptimistább (görög) forgatókönyv esetén sem lehet 9,1 százalék alá szorítani. Szakértők szerint az uniós tisztviselők nyomást próbálnak gyakorolni Görögországra, hogy a jövő hónapban esedékes költségvetési szavazáskor a képviselők ne szavazzák meg a jövő évi tervezetet, amely a hiány kezelését a gazdaság kifehérítéséből reméli.
Ha elfogadják az athéni képviselők a költségvetés számait, akkor a Bizottság kiegészítő költségvetési kérelmet kérhet a parlamenttől, amelyet nem valószínű, hogy megszavaznak– vélik politikai elemzők. Ez esetben Görögország bent ragadna a túlzott deficit eljárásban, és az eurózóna tagjaként büntetést is kellene fizetnie. Szinte biztos, hogy befagyna az állami finanszírozás a piacon –állítják a Deutsche Banknál, akik számítása szerint 31 milliárd eurót tervez jövőre Görögország kötvény eladásokból bevonni. Elemzők szerint két féle forgatókönyv képzelhető el: vagy a politikailag öngyilkos „lett” típusú kiigazítás, vagy Görögország is a Nemzetközi Valutaalap segítségére szorul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.