„Szégyenteljes” bónuszok

Sokkhatás. Tovább fokozhatják a társadalmi feszültségeket az USA-ban a bankároknak kifizetet bónuszmilliárdokról szóló hírek. A Wall Street-i bankok menedzsereinek a 2009-es év után kifizetett jutalmak a válság ellenére is 17 százalékkal emelkedtek, és összegük elérte a 20,3 milliárd dollárt – közölte Thomas DiNapoli, New York állam főszámvevője. A bankoknak a válságban játszott negatív szerepére, illetve a megmentésükre költött adófizetői százmilliárdokra tekintettel DiNapoli „sokkolónak” nevezte az adatot, miközben szakemberek újfent a társadalom végzetes kettészakadásának veszélyére figyelmeztettek.

Átlagosan 124 850 dollárnyi jutalmat kapott 2009-ben minden egyes Wall Street-i menedzser, készpénzben vagy részvényekben. Az éllovasok ugyanakkor ennél sokkal magasabb öszszegeket zsebelhettek be. A legjobban fizetett bankvezér 2009-ben a Wells Fargo igazgatótanácsának elnöke, John G. Stumpf volt, akinek 2007-hez képest 64 százalékkal, 18,7 millió dollárra nőtt a javadalmazása. A Goldman Sachs vezére ehhez képest csak „szerényebb”, 9,6 milliós bónuszt tehetett zsebre, ez komoly csökkenés a 2007-es 68 millió dolláros jutalomhoz képest. A kifizetések emelkedése gazdasági szempontból nem meglepő: a Wall Street-i pénzintézetek a nagyrészt saját maguk okozta válság ellenére is rekordnagyságú nyereséget produkáltak tavaly.

A hatalmas kifizetésekről szóló hírek igen kényelmetlenül érintik Barack Obama elnököt és kabinetjét. A Fehér Ház már többször felemelte hangját a válság közepette kifizetett bónuszok miatt, és szóvivője elmondása szerint Obamát valósággal „frusztrálták” a Wall Street-i beszámolók. A lakosság azonban egyre inkább az elnököt hibáztatja, mondván, hogy a bankok megmentésébe ölt állami milliárdok rossz kezekbe kerülnek, miközben sok millió amerikai a túlélésért küzd nap mint nap a válság közepette. Annyi mindenesetre igaz, hogy a bankokra kivetendő különadó és a túl nagy pénzintézetek feldarabolásáról szóló elnöki javaslatok mellett a bónuszok direkt megsarcolását továbbra sem támogatja Obama.

Az USA-tól eltérően a franciák, de a bankszektorukra rendkívül kényes britek sem tekintették érinthetetlennek a banki jutalmakat: mindkét országban 50 százalékos adót vezettek be az idén a 27 500 euró feletti bónuszokra. A legnagyobb uniós nemzetgazdaságban, Németországban ugyanakkor továbbra sem tervezik megadóztatni a bónuszokat, inkább csak a kifizetés feltételeire vonatkozó szabályokat szigorítják egy legkésőbb ez év októberben hatályba lépő jogszabállyal. E szerint a jövőben a fizetés mozgó részét csak háromévnyi üzleti teljesítmény figyelembevétele alapján állapítják meg, és legfeljebb a felét fizetik majd ki készpénzben. Ezenfelül a garantált bónuszok rögzítése a munkaszerződésekben csak kivételezett esetben lesz lehetséges.

A garantált bónuszfizetések egyébként a Wall Street-i bankok esetében is komoly gondokat okoznak. Így például a 180 milliárd dollárral megmentett AIG a szerződésekben foglaltak miatt a 2009-es év után is közel 200 millió dollárnyit kénytelen kifizetni. A visszás kifizetési ügyletek ugyanakkor nemcsak az USA-ban, de Nagy-Britanniában is komoly feszültségforrásnak számítanak. Az adópénzből államosított RBS bank vezérigazgatója, Stephen Hester például ilyen megfontolásból mondott le közel kétmillió fontos 2009-es jutalmáról, de a válságot segítség nélkül átvészelő Barclays vezetősége is eltekintett a bónusz felvételétől a társadalmi feszültségekre tekintettel. Reuters, Spiegel Online,Der Standard

Német bankiadó-kezdeményezés

Az eljövendő pénzügyi válságok elleni óvintézkedésként javasolja rendkívüli banki adó bevezetését a kormányzó CDU/CSU konzervatív pártunió parlamenti frak-ciója. A Leo Dautzenberg kereszténydemokrata honatya által készített tervezet szerint az így befolyó összeget egy olyan alapba kellene befizetni, amely finanszírozhatná a bajba kerülő bankok megmentését, és a betétbiztosítási alap mellett a pénzügyi rendszer második stabilizátora lehetne. Dautzenberg tervezetének értelmében nemcsak az egész rendszer biztonságának szempontjából releváns nagybankok fizetnék a különadót, hanem az összes állami segítségben részesített pénzintézet is. VG