Már nem erősödik a forint

Négy hónapos csúcs környékén forgott a forint a múlt hét utolsó napjain az euróval szemben, a közös uniós deviza egységára 266 forint körül volt pénteken. Szakemberek szerint ez a nemzetközi híreknek köszönhető. „Alapvetően külső tényezők miatt erősödött az elmúlt napokban a forint” – mondta lapunknak Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője, és hasonló nézetet vall Czifra Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere is.
Az egyik ilyen momentum a kockázati étvágy erősödése volt, amely a nemzetközi részvény-piacokat is emelkedő pályára állította, pénteken például a vezető amerikai tőzsdeindexek 1–1,5 százalékos pluszban zártak, az európai piacok szintén emelkedtek, és a pesti tőzsdén is a bika toporzékolt. Szintén kedvező fejlemény a forint számára, hogy úgy tűnik, a görög válságnak eddig nem volt különösebb hatása sem Magyarországra, sem a ré-gióra.
A térségen belül is vannak egyébként pozitív hírek, például a lengyelekkel kapcsolatos derűs várakozások is izmosítják a magyar fizetőeszközt. A növekedési várakozások Lengyelországgal kapcsolatban jók, emellett különböző, privatizációval kapcsolatos tervek is erősítik az államháztartás helyzetét és a zloty árfolyamát, ráadásul az ottani jegybankelnök, Slawomir Skrzypek már arra is célozgatott, hogy hamarosan kamatemelésre kerülhet sor. Mindezek együttvéve drágítják a zlotyt és közvetve a forintot is.
Egyes hazai események is erősítik a magyar fizetőeszközt, a külkereskedelmi mérleg egyensúlya például javul, és az állampapírpiacon is megjelentek a külföldi vevők, ez forintkeresletet idézett elő. A magyar valutát erősíti, hogy a piac már nem áraz be újabb kamatvágásokat, bár az Aegon véleménye szerint nem elképzelhetetlen a további enyhítés, a kormány és az MNB ugyanis a jelenleginél gyengébb árfolyamot, hozzávetőlegesen 280 forint körüli eurót tartana kívánatosnak az export bővülése és a gazdaság növekedése szempontjából. Más hazai események viszont éppen hogy a forint gyengülését idézheti elő. Kétséges például, hogyan alakul az idén az államháztartás mérlege, az elemzők többsége arra számít, a tervezett 3,8 százalékosnál magasabb, 4–5 százalék közötti lehet a deficit. A CIB előrejelzése egyébként 4,4 százalékos hiányról szól, „ám ez az új kormány és az IMF közötti megállapodástól is függ” – mondja Jobbágy.
A forint azonban az elemzők szerint viszonylag stabil marad. Jobbágy szerint nem valószínű, hogy a 265–280-as sávból, amelyben nagyjából 2009 közepe óta a mozog az euró ellenében, sikerül kitörnie a következő hetekben. A választások idején előfordulhat némi gyengülés, de 280 forintnál drágább euróra nem kell számítani. Hasonló véleményen van Czifra is, aki szerint a következő napokban már nem erősödik tovább a nemzeti valuta, 2010 folyamán pedig 265–275 forint között ragadhat az euró ára. VG