Quo vadis alapkamat? Az Equilor nagyobbat vágott volna

Az elmúlt héten több olyan elemzés is napvilágot látott a külföldi elemző házak tollából, amelyek jelentősen süllyedő kamatpályát vizionáltak hazánk esetében, ezek többsége véleményünk szerint azonban túlzottan optimisták. Köztudott, hogy a magyar alapkamat alakulása leginkább a rövid lejáratú diszkontkincstárjegyek (DKJ) hozamának alakulására van kihatással, azon belül is a 3 hónapos DKJ hozamát kell figyelni.

Tekintve, hogy a hivatkozott DKJ referenciahozama jelenleg 5,15 százalékon áll, azt mondhatjuk, hogy a piaci szereplők a következő három hónapos időtávon legalább még egy 25 bázispontos csökkentéssel számolnak. Ennek időzítése azonban bizonytalan részben a választások miatt is. Azt azonban mindenképpen ki kell emelni, hogy a szokatlanul csendes választási kampány eddig nem gyakorolt túlzott hatást Magyarország megítélésére a tőkepiaci szereplők körében.

Ami a három hónapon túli időszakot illeti, várakozásunk szerint folytatódhat a 25 bázispontos csökkentési széria mindaddig, amíg a nemzetközi befektetői hangulat "támogató" marad. Annyi mindenképpen biztos, hogy az eurózónában a gyengébb fundamentumok miatt még hosszú hónapokig nem emelnek kamatot, vagyis tér és idő is marad az MNB előtt, hogy tovább lazítson, ezzel közvetve csökkentse az államháztartás kamatfizetési terhét.

A fenti adatgyűjtésből az látszik, hogy az országkockázati felár (az úgy nevezett CDS felár) messze alulmúlja az elmúlt 9 hónapban látott szinteket, sőt összességében 2008. októberi szinteken, azaz a Lehman Brothers csődje körüli szinteken mozog. Ez alapján tehát bőven lett volna tér egy nagyobb mértékű kamatvágásra, hiszen Magyarország megítélése az elmúlt hetekben olyan szinten javult, hogy helyenként már a Görögország számára követendő példaként emlegetik hazánkat a nemzetközi sajtóban.

Összességében a jegybank monetáris tanácsának döntése megfelelt az Equilor várakozásának, azonban – ahogy arra a fentiekben is rámutattunk – a magunk részéről indokoltnak tartottuk volna az irányadó ráta nagyobb mértékű csökkentését is. Ezen véleményünket arra alapozzuk, hogy Magyarország kockázati megítélése közel másfél éves mélyben tartózkodik ezekben a napokban.

Ami a döntés hátterét illeti, véleményünk szerint hasonló lehetett a forgatókönyv, mint a legutóbbi februári ülésen, vagyis néhány (1-2 fő) nagyobb kamatvágást szorgalmazó tanácstag mellett a többség a negyed százalékos lazítás mellett voksolt. (A mai ülésről szóló jegyzőkönyv április 14-én jelenik majd meg, míg a jegybanki kommentár Simor András tolmácsolásában nemsokára érkezik)

A piac első lépésben inkább semlegesen reagált a bejelentésre. A BUX index a bejelentést megelőző enyhe mínuszból nem tudott jelentősen elmozdulni, kis mértékben inkább esett, néhány perccel a bejelentés után -0,1 százalék az elmozdulás mértéke a pénteki záró értékhez képest.