Kevesen tudnak megtakarítani, és a jövőben sem várható pozitív változás
Az index maga elméleti síkon 0 és 100 közötti értékeket vehet fel, végső értékét pedig négy részindex egyszerű számtani átlaga alapján határozták meg – ismertette a mutatót Bacher János, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója. Ezek egyike a lakosság jelenlegi megtakarítási képességét méri, a másik a megtakarítási szerkezetet vizsgálja, a harmadik mutató a jövőbeni megtakarításokra vonatkozó várakozásokat nézi, míg a negyedik a megtakarításhoz való hozzáállást, attitűdöt veszi górcső alá.
A megtakarítási képesség vizsgálatánál kiderült, a jelenleg megtakarítással rendelkezők aránya a társadalomban mindössze 23,2 százalék. Ez az adat egyébként valószínűleg alulbecsüli a valóságot, hiszen Magyarországon a pénzügyi felügyelet adatai szerint több mint 1,3 millió embernek van például önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítása. A befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések száma pedig a Mabisz adatai szerint 2008 végén meghaladta az egymilliót, miközben a vegyes életbiztosítási szerződéseké az 1,26 milliót közelítette. Igaz, egy ügyfél egyszerre több ilyen szerződéssel is rendelkezhetett. Bacher szerint a különbség oka az lehet, hogy sokan nem számítják be a megtakarítások közé az öngondoskodási formákat, főleg a nyugdíjcélú megtakarításokat.
A megtakarítási szerkezet alapján számolt mutatónál az index értéke annál magasabb lett, minél kockázatosabb és fejlettebb pénzügyi terméket választottak a befektetők. A nem pénzügyi jellegű megtakarítások nullás értéket kaptak, míg a legmagasabb, 100-as értéket a pénzügyi befektetésekre és más értékpapírokra osztotta ki a GfK. Az így számolt mutató 62 lett, vagyis a lakosság főleg banki, biztosítói vagy más pénzügyi szolgáltatónál forgalmazott termékekben takarékoskodik.
A lakosság meglehetősen sötéten látja a jövőt, a többség a jövedelme csökkenésére számít, így az ennek alapján képzett mutató 26,8 lett. A megtakarítási attitűd indexe, amely a pénzügyi intézményekkel és a megtakarításokkal szembeni bizalmat is feltérképezte, ennél magasabb, 44,8 pontos lett. A négy részmutató átlaga így 39,2, amely elmarad az átlagosnak tekinthető 50-es értéktől. A GfK szerint gyorsabb és számottevő javulást leginkább a jövőbeli megtakarítási várakozások, illetve a megtakarítási attitűd részindexekben remélhetünk. A másik két részindex esetében komolyabb pozitív elmozdulás csak a háztartások vagyoni helyzetének javulása, illetve a megtakarítási szokások átalakulása esetén várható. HB
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.