Lesz-e valaha bankadó?
Mindenesetre a Nemzetközi Valutaalap erre vonatkozó tervezete – amelynek kiadását a G7 és a G20 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek csütörtök–pénteki washingtoni tanácskozása és egyúttal a szervezet közgyűlése előttre időzítették – az első többé-kevésbé konkrét tervezet az ügyben, és így kétségtelenül lökést ad a tavaly óta számos fórumon folyó vitának.
Az IMF által felvázolt banki adók egyike (FSC) pénzügyi válságkezelő alap létrehozását célozná, a másik (FAT) pedig a szektor nyereségének megsarcolására tenne kísérletet. A banki eszközök bizonyos körére szedett „stabilitási hozzájárulás” már létezik Svédországban, és az Egyesült Államokban, valamint Francia- és Németországban is napirenden van a bevezetése. Nagy-Britanniában a közelgő választások előtt mind a kormányoldal, mind a konzervatív ellenzék támogatja egy rendszerkockázati adó kivetését, feltéve, hogy az világszintű lesz, és így nem kerül hátrányba a londoni City.
Egyes európai banki vezetők – így Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezérigazgatója – szintén támogatóan nyilatkoztak a közelmúltban. Az e heti washingtoni találkozóra készülve több amerikai és brit kormányforrás is reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy létrejöhet a világszintű bankadóra vonatkozó konszenzus. Ennek esélyét azonban csökkenti, hogy a G20 tagjai közül Kanada ellenzi a bankok megadóztatását, a feltörekvő országok álláspontja bizonytalan, és az európai kormányok is megosztottak a banki adó részleteit (például a beszedendő pénzek felhasználását) illetően.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.