Az Európai Bankfelügyeletek Bizottság nyilvánosságra hozta a banki stressz tesztek eredményét, amelyek szerint a 91 vizsgált pénzintézet közül hét nem rendelkezik megfelelő tőketartalékkal. Arnoud Vossen, a tesztet végző szervezet (CEBS) vezetője a Financial Timesnak nyilatkozva megerősítette, hogy megállapodást kötöttek a nemzeti felügyeletekkel arról, hogy minden bank részletes kimutatást ad a külföldi államadósság állományáról.
Ehhez képest hat német bank: a Deutsche Bank, a Postban, a Hypo Real Estate (ami egyébként megbukott a teszten), a DZ és a WGZ csoportok, valamint a Landesbank Berlin nem adott megfelelő tájékoztatást az államkötvény állományáról. A tesztben résztvevő összes többi bank – kivéve a megbukott görög ATEbankot – közölte a kért adatokat.
A német pénzügyi felügyeletet ellátó Bafin, valamint a Bundesbank ezzel kapcsolatban annyit mondott: a szövetségi állami jogszabályok miatt nincs hatáskörük arra, hogy kényszerítsék a bankokat az információ kiadására. Ugyanakkor az egyik banki vezető azt mondta a lapnak, hogy a tárgyalásokon szóba került ez a kérdés, és eleinte úgy tűnt, kötelező lesz az adósság közlése, de a Bafin végül eltekintett tőle. Arnoud Vossen nem reagált a német bankok döntésére, de annyit közölt: ebben az ügyben tovább folynak majd az egyeztetések. Az Európai Bizottság szintén arra biztatta a bankokat, hogy adják ki a még hiányzó adatokat.
Ez a fordulat tovább növelheti a stressz tesztekkel kapcsolatos kételyeket. Az elemzők túlnyomó többsége a tesztelés metodikáját sem tartotta megfelelőnek és úgy látja, hogy a vizsgálat nem valós körülményeket szimulál, illetve nem árul el semmi olyat, ami eddig ne lett volna tudható az európai bankrendszerekről. A Morgan Stanley elemzője elmulasztott lehetőségnek nevezte a vizsgálatot.
Carl Weinberg, a High Frequency Economic vezető elemzője pedig egyenesen arra következtet, hogy a tesztek hiteltelensége nyomán megerősödnek majd a biztosnak tartott államkötvények. Weinberg úgy látja, a befektetők a bizalmatlanság nyomán inkább a biztosabb államkötvényeket választják, az Európai Központi Bank pedig biztosan nem emeli az irányadó rátát a közeljövőben.
Brian Dolan, a Forex vezető stratégája a Washington Postnak úgy vélekedett, hogy a legpesszimistább forgatókönyv sem eléggé „stresszes”. A kérdés az, hogy Európa képes-e megőrizni növekedését. A CEBS 2010-re 0,7 százalékos növekedést vesz alapul, 2011-re pedig 1,5 százalékos bővülést. A teszt nem vette figyelembe, hogy egy esetleges portugál, ír, görög vagy spanyol államcsőd esetén mi történik a bankokkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.