Az aranyár kérdésében nincs igaza Sorosnak?

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az arany nincs túlértékelve és buborék sem alakult még ki az arany piacán. Sőt az elemzés szerint számos tényező alapozza meg az árfolyam további növekedését, többek között a feltörekvő piacokról érkező kereslet – tájékoztat az aranypiac.hu.

Az aranytermelők nemzetközi szervezetének tanulmánya éles ellentétben áll Soros György magyar származású amerikai üzletember néhány napja a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatával, mely szerint buborék van kialakulóban az arany piacán. Nyilatkozatában Soros arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemesfém árfolyama nem drágulhat örökké, és hogy a nagy csúcsdöntéseket visszaesés szokta követni. Azt azonban ő is elismerte, hogy ez nem jelenti azt, hogy később ne drágulhatna még tovább az arany. Mint ismeretes, Soros György befektetési alapja az idei év egyik legnagyobb aranyvásárlója volt, amely jelenleg is 16 tonna aranyat tart a portfoliójában.
 
Az Arany Világtanács statisztikai módszerekkel vizsgálta az árfolyam-buborék kialakulásának lehetőségét, összehasonlítva az arany piacát olyan klasszikus piaci buborékokkal, mint amilyen a közelmúltban az USA ingatlanpiacán, a Nasdaq technológiai szektorában vagy a japán részvénypiacon volt megfigyelhető. Az elemzés a szerzők szerint egyértelműen kimutatta, hogy az aranyár alakulásának statisztikai jellemzői nem hasonlítanak más korábbi spekulatív buborékokra. Ezen kívül megállapítják, hogy a nemesfém jegyzésének hosszú távú átlaga hasonló mintát követ, mint egy sor más befektetési alternatíváé, beleértve részvénypiaci indexeket vagy akár az olajét.
 
A WGC számba veszi a keresleti oldalról hosszú távon megalapozott pozitív aranypiaci kilátásokat is, és első helyen foglalkozik Kína jövőbeni szerepével. Eszerint a kínai aranykereslet annak következményeként duplázódhat meg az elkövetkezendő 10 év folyamán, hogy a Föld legnépesebb országa 2001-ben feloldotta a magánszemélyek számára addig tiltott befektetési célú aranyfelhalmozást. A dereguláció kezdete óta Kína aranyétvágya jelentősen megnövekedett, és 2009-re tonnában számolva világszerte a második legnagyobb aranyfogyasztóvá nőtte ki magát. Az ország mégis jelentős további növekedési potenciállal bír, hiszen a sárga fém egy főre jutó kereslete még jóval elmarad a nyugati világban mérthez képest. A kínaiak befektetési célú aranyvásárlása is hatalmas tartalékokat rejthet még magában. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a befektetési rudak és érmék mennyisége messze elmarad például Indiához és Vietnámhoz képest, ami szintén jelzi, hogy még tág tere lehet a növekedésnek.
 
A szerzők által kiemelten említett árfolyam-növelő tényezők egyike a központi bankoknak az aranytartalékolásról alkotott felfogásában bekövetkezett alapvető változás. A világ központi bankjai az 1980-as évek végétől két évtizeden át nettó eladóként léptek fel az aranypiacon. 2009 második negyedévétől azonban megfordult ez a trend. Az elmúlt két esztendőben számos, az átrendeződő világgazdaságban már kulcspozíciót betöltő központi bank, mint például az indiai, az orosz, a kínai vagy a Fülöp-szigeteki, vásárolt jelentős mennyiségben aranyat, míg Sri Lanka, Venezuela, Mauritius és Tádzsikisztán jegybankjai kisebb volumenben.
 
Fontos faktor az arany árfolyamának növekedésében az ipari felhasználás újbóli erőre kapása, valamint kisebb, de nem kevésbé fontos mértékben a nemesfém gyógyászati alkalmazása. Az arany messze legnagyobb ipari fogyasztója az elektronikai ipar. A félvezető iparág legnagyobb kereskedelmi csoportja, a Semiconductor Equipment and Materials International (SEMI) prognózisa szerint a chip-eladások jelentős fellendülés előtt állnak az elkövetkezendő öt év folyamán, ami az arany iránti kereslet növekedésével fog járni.