MNB: csak a cél azonos
Az MNB szerint ez az erőfölény főként a hiteltermékek árazásában jelenik meg, így célszerűnek látná, hogy ne legyen felárral növelhető a referenciakamathoz kötött vagy hosszabb kamatperiódusra rögzített kamatozású hitelek díja, valamint ez a szabály a fennálló hitelállományra is alkalmazandó legyen. Emellett megtiltaná a hitelek törlesztésénél alkalmazott árfolyamrés szélesítését, korlátozná a marzs lehetséges mértékét, s lehetővé tenné a hitelek devizában történő törlesztését is.
A fideszes javaslat viszont általában megtiltana minden, az ügyfelek számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, előírná a középárfolyam alkalmazását és az ingyenes előtörlesztés lehetőségét. Az adós kérelmére öt évvel automatikusan meghosszabbítható lenne a futamidő, az ügyféltől az aktuális piaci értéknél többet nem követelhetnének a bankok, és fizetésképtelenségnél nem kérhetnének büntetőkamatokat és más extra díjakat.
A jegybank egyetért a fideszes szándékokkal, azaz a bankok erőfölényének megszüntetésével és a hiteltörlesztők fokozott védelmével, ám úgy látja, nem a megfelelő ponton avatkoznának be a bankok és az ügyfelek viszonyába: így a problémát valójában nem kezelik, sőt nem kívánt következmények léphetnek fel. Az MNB szerint a képviselői előterjesztések közül a késedelmi kamat elengedésére, a hitelfutamidő egyoldalú meghosszabbítására és a „tiszta lapra” tett javaslatok – például a banki követelésnek a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 100 százalékában való maximálása – kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremtenek. Emellett jelentősen ronthatják az adósok hitel-viszszafizetési hajlandóságát, sőt arra késztethetik a bankokat, hogy egyre kevésbé hitelezzenek. A nemzeti bank szerint így a beavatkozás csak látszólag védi az ügyfelek érdekeit, valójában a hitelhez jutás megnehezülésén keresztül éppen a szándékolttal ellentétes hatást válthat ki.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke korábban elfogadhatatlannak nevezte a fideszes „csomagot”, mert az fokozza a bankok hitelezési veszteségét, bevezetése veszélyeztetné a jelzáloghitelek működését, s megdrágítaná a hitelezést. A hitelezési veszteség növekedése ugyanis többlettőkét igényel, erre a hitelintézetek a kölcsönök árának növelésével, a vállalati hitelezés visszafogásával reagálhatnak. Erdei Tamás megemlítette azt is, hogy a késedelmi kamatok mértékét a jogszabály jelenleg hat százalékban határozza meg, ez szinte feleakkora, mint az adóhivatal által alkalmazott büntetőkamat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.