A kétnapos rendezvénynek különös aktualitást ad Orbán Viktor kormányfő tegnapi bejelentése, mely szerint a magánnyugdíjpénztári befizetéseket illetően november elsejétől 2011. december 31-ig felfüggesztik az állami átutalást a pénztárak részére. A magyarázat szerint válságos időkben a kormány nem tud havi 30 milliárd forintot „átutalni” a kasszáknak.
Lesújtóan nyilatkozott a tervről tegnap kiadott közleményében a Stabilitás Pénztárszövetség, leszögezve: a burkolt államosítás ellen minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon tiltakozni fog.
Valójában azonban a költségvetés jelenleg sem utal pénzeket az összesen mintegy 2650 milliárd forintos vagyont kezelő pénztáraknak: ez a bizonyos havi 30 milliárdos tétel azt az öszszeget takarja, amelyet a központi költségvetés a tb-alapnak térít meg, pótolva a magánnyugdíjpénztárakba lépettek után kieső járulékbevételeket. Természetesen az az összeg, amelyet a pénztári tagok a kasszáknak fizetnek, és ami a tb-alapból hiányzik, megegyezik. Így a pénztárakhoz befolyó összegek az állami nyugdíjkasszába kerülnek, jövőre 350-360 milliárd forinttal javítva a költségvetés helyzetét.
Aggasztó lehet a magán-nyugdíjpénztári befizetések zárolásának piaci hatása is. A kasszák a jövő évi befizetésekből nagyjából 200 milliárd forintot az állampapírpiacon költöttek volna el, ez a kereslet most eltűnik. Erről többet itt olvashat
A konferenciát Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára nyitja meg, majd Nagy Csaba, a szövetség elnöke tart beszámolót a pénztárak helyzetéről.
Nagy Csaba az elmúlt időszak teljesítményéről szólva elmondta, a pénztárak a válság óta pozitív hozamokat termelnek, ráadásul a mind komoly vásárló a magyar állampapírpiacon.
A költségekről szólva úgy vélte, azok folyamatosan csökkennek jelenleg 1,3 százalék, amely magában foglalja a kezelési költségeket, a vagyonkezelés költségeit is.
A tegnapi bejelentés átírta a mondandómat. Nagy szerint a 3 millió pénztártagnak információkat kell kapniuk, hogy mi lesz a befizetéseikkel, és választ kell kapnia annak a kétezer dolgozónak, aki a szektorban tevékenykedik, valamint annak a hozzájuk kapcsolódó 10 ezer további dolgozónak, mi lesz velük.
Kopits György szerint kiváló a konferencia időzítése - utalt a kormányfő tegnapi magánnyugdíjpénztárakat érintő bejelentéseire.
Az egy főre eső államadósságunk 2009-ben 2,1 millió forint, ami komoly fenntarthatósági problémákat jelez.
Közgazdasági szempontból bármilyen rendszer lehet fenntartható, a választás köztük társadalmi értékválasztás kérdése, ebbe a közgazdászoknak nincs beleszólásuk.
Kopits IMF-képviselőként dolgozott hosszú évtizedekig, így leszögezte: a Valutaalapnak soha nem volt elvárása semmilyen magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetése, azt a Világbank terjesztette, és az ő nyomásukra vezette be több ország is.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint ideálisan ezt a kérdést népszavazással kellene elintézni.
Kopits szerint elsőrendű érdek az államadósság 610 százalék alá szorítása, ezzel összefüggésben az idei és a jövő évi hiánycélok tartása.
A 9 ország javaslata, mely szerint a nyugdíjpénztári befizetési költségvetési hiányt csökkentő elszámolhatóságáról nem tartalmi javaslat, hanem prezentációs. Az EU válasza ugyan ambivalens
Az átlaáthatóságot és a finanszírozást nem javítja, a piacok átlátnak rajta, egy bizonyos kamatszintet várnak.
Az átláthatóság romolhat, hiszen jelenleg a pénztártagok befizetései sokkal átláthatóbbak, nyomon követhetőbbek, mint a jelenlegi tb-rendszeré.
A felhalmozott egyensúlytalanságot nem kezeli, a nyugdíjrendszer fenntarthatósága a tervezett intézkedésekkel nem javul, sőt romolha. A javuláshoz a sokat emlegetett strukturális refomok kellenénke, de erről nem sokat hallottunk.
Kopits említett pár intézkedést, amit érdemeslenne megfontolni.
A Költségvetési Tanács a lépéseket be fogja árazni - már a jövő héten kijön a Tanács véleménye és első számítása a tervezett intézkedésekről. A hiteles és naprakész járuléknyilvántartás nagyon fontos, ahogy a közérthető nyugdíjszabályok is, csakúgy, mint az ellátási szintek pontos meghatározása is. ilyenek sok helyütt már léteznek
A célokat és az eszközöket meg kell egymásnak feleltetni, és ebben sokat vétkezünk. A nyugdíjrendszert nem szabadna használni diszfunkcionálisan a munkanélküliség kezelésére: például a táppénz, vagy a rokkantnyugdíjazás ne legyen erre használható.
Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke a magyar gazdaság kilátásairól szólva elmondta, hogy nem látja optimistán a helyzetet, és a tegnapi bejelentések nem segítettek ebben, mivel azok csak rövid távra szólnak.
Erdei szerint nem oldottunk meg komoly strukturális problémákat, így az adósságunk csak nőtt, az ország likviditása a válság során veszélybe került, megtanulhattuk. a pénznek nagyon súlyos ára van, amit a költségvetésnek kell fizetnie.
Erdei burkoltan bírálta az előző kormányt is, mondván, az idei választások után a magyar kormány, a költségvetés csapdahelyzetben volt, mivel 4,5-4,7 százalék lett volna a hiány. Az ok a költségvetésben a bevételek felül-, a kiadások alultervezése.
A piac kinyilvánította viszont, hogy nem enged a hiánycélokból, és nagyon fél a kockázatoktól. A piac tendencia nélküli, a mohóság és a kockázatkerülés egyaránt jellemző, és azok az országok bűnhődnek, amelyeket kockázatosnak tart
A kormánynak sok mozgástere nem volt: tartani kell a hiánycélokat.
Az igazi kérdés az, hogyan lehet a gazdasági növekedést beindítani. Erdei véleménye szerint csak a reálgazdaság felfűtésével lehet, az adórendszer alakítása ehhez kevés. Itt jön a képbe a finanszírozás kérdése, ha ugyanis megszorongatjuk a finanszírozást biztosítókat, az komoly hatással bír a reálgazdaság növekedési kilátásaira. Nem kell szeretni a bankokat, nincs rajtuk semmi szeretnivaló - vallott a Bankszövetség elnöke.
Abban az esetben, ha nincs hiteles gazdaságpolitika, akkor a bankrendszer nem tudja a finanszírozást saját erőből megoldani, hiszen megnő a külső finanszírozási igény, a növekvő kamatfelárak miatt, így a végén nem lesz elég likviditás a gazdaságban.
A bankok nem fognak kivonulni, ám a pénzintézetek máshol aktivizálják magukat, máshol fektetnek be, máshová öntik a pénzt, nem a magyar gazdaságba.
Erről próbálták meggyőzni a kormányt, hogy a rövid távú szempontok ne dominálják a tervezett intézkedéseket, mert akkor a GDP növekedése sokkal kisebb lesz az elvártnál.
A költségvetési hiánycél betartása csak bevételnöveléssel nagyon komoly növekedési áldozattal jár. Egy évig meg lehet csinálni, ám ha ezt két, vagy több évig lesz, akkor a piaci szereplők beépítik az áraikba.
Ráadásul a piac kockázati étvágy csökken, így a bankoké is, a likviditás csökken, ebből pedig nem lesz növekedés.
Rövid távon semmi biztatót nem lát a magyar gazdaságban, a növekedés lelassul, ugyan nem kell finanszírozási válságtól, likviditási problémáktól tartani, ám 2011 ugyanolyan lesz, mint az idei év.
Nem akarom azt mondani, hogy minden esetben fairen áraztunk, de még pár ilyen változtatás, és megszűnik a jelzáloghitelezés Magyarországon - vélte Erdei. Le kell vágni a túlburjánzásokat, de átesni a ló másik oldalára, óriási hiba volna. Látni kell azt is, hogy volt egy szektor, amelyik finanszírozta a lakáshoz jutást, így munkahelyek tízezreit biztosította.
A tegnapi döntés egyelőre azt jelenti, hogy a pénztártagok egy semleges területre kerülnek, mert kikerülnek ugyan a magánnyugdíjpénztárakból, ám nem kerülnek át az államiba.
Az öngondoskodásra való trenírozást, a hosszú távú gondolkodásra, megtakarításra nevelést jelent a magánnyugdíjpénztárak létezése.
A PSZÁF munkatársa, Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szempontból vizsgálja a kérdést, a BÉT vezérigazgatója pedig a befektetési lehetőségeket tekinti át. Előadást tart még Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke, valamint Járai Zsigmond, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Felügyelő Bizottságának elnöke.
A rendezvény második napjának témája a nyugdíjrendszer és a makrogazdaság összefüggései, amiről Lengyel László, Surányi György, Bod Péter Ákos és Oszkó Péter mond véleményt.
Siklósi Máté, a PSZÁF fogyasztóvédelmi ügyekben illetékes igazgatója kiemelte: a tudatos termék nem csak a veszélyekkel van tisztában, de több terméket is vesz igénybe, mint a kevésbé tudatos társai. Hangsúlyozta, hogy a PSZÁF nem az egyéni panaszkezelés fóruma. A pénztárokkal kapcsolatos panaszok a teljes mennyiség 1,4 százalékát teszi ki.
Mohai György, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója azzal kezdte felszólalását, hogy nem fogja kiejteni a "magyar kormány" kifejezést előadása során. A jelenlegi tőkepiaci történések egyik fők oka az információtechnológiai fejlődés. Eddig a tőzsdék egymással vetélkedtek a világpiacon, most viszont már a tőzsdék az új kereskedési platformokkal próbálják felvenni a versenyt.
Jelenleg az összforgalom 20 százalékát teszik ki a szabályozást nélkülöző, Multilateral Trading Platformok. Ezek rendkívül gyorsak és a rajtuk keresztül történő kereskedés igen olcsó. Ráadásul ezekből az elektronikus platformokból már teljesen hiányzik az emberi beavatkozás: a tranzakciókat szoftverek vezérlik előre megadott paraméterek szerint.
Ami a magyar tőkepiacot illeti, két feltétel szükséges a fennmaradáshoz: a piac megfelelő integrációja a nemzetközi környezetbe, valamint a likviditás itthon tartása. Jelenleg a hazai kereskedés 65 százaléka a BÉT-en történik, elsősorban a megbízhatóságnak, valamint a brókerek minőségi munkájának köszönhetően.
A BÉT-nek teljesítenie kell az alapvető funkcióját, amelyre az elmúlt 20 évben alig került sor. Ez pedig a gazdasági tőkebevonás lehetőségének megteremtése. Azok a vállalkozók, akik szeretnének tőkét bevonni, de ezt nem bankon keresztül szeretnék tenni, így megtalálhatják a megfelelő befektetői kört. A BÉT-en tíz év után tavaly fordult elő először, hogy egy regionális fejlesztési vállalat alaptőkeemelést hajtott végre 1,5 milliárd forintos kibocsátással.
Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke elmondta: komoly probléma, hogy a rendszerváltáskor nem tőkésítették fel az egészségügyet, a terület ezért közgazdaságilag értelmezhetetlenül működik. A belső válság már a beszállítókra is kiterjedt, sőt, az őket finanszírozó bankok is bajban vannak. Az egészségügy válsága tehát nemzetgazdasági szintű, ezért magas szintű beavatkozásra lesz szükség.
A hazai helyzet még nehezebb, hiszen Magyarországon egy főre 5 dollárnyi egészségügyi ráfordítás jut, míg a fejlett országokban ez az összeg akár több ezer dollár lehet. Az egészségbiztosítási kassza majdnem fele már nem a járulékokból, hanem a központi költségvetésből származik, így távolodunk a szolidaritási elvű rendszertől, az állami gyámkodás irányába mozdulva el.
Magyarországon döbbenetes a különbség a régiók egészségügyi állapota tekintetében, az esélyegyenlőség érdekében kell véggindolni a finanszírozást. Népegészségi szempontokat várunk el a partnereinktől, Európa gyakorlatilag piactérként képes minket felhasználni. Korán haló ezer betegségtől szenvedő néppel nem lehet gazdasági fejlődést létrehozni.
A pénztáraktól is ennek megfelelő politikát vár a kormány, kérdés tehát, hogy érdemes-e adókedvezményeket adni a cégeknek, ha azok multinacionális cégek számára termelnek profitot. És bár a pénztárakat bizonyára sokként érte a szektorra kivetett különadó, ez semmi a kormány által megoldandó problémákhoz képest. A kormányzat be van szorulva, az emberek nem terhelhetőek tovább, drámai látvány, ahogy a vidéki gyerekek isszák az iskolatejet, amelytől - mint mondta - könnyekre fakadt.
A kormány készül arra, hogy az orvosokat szabad szellemi foglalkozású szakorvosi statusba helyezze. Ennek keretében az orvos szerződést köt azzal a kórházzal, amelyet alkalmasnak tart, majd az Egészségbiztosító közvetlen fizeti az orvost adott díjtételek alapján. Mikola szerint, ha sikerült volna korábban, az előző Fidesz-kormány idején bevezetni ezt a rendszert, már nem létezne hálapénz. Ezúttal költség analízis mellett próbálják bevezetni ezt a rendszert.
Mikola szerint ma már "brókerek, meg mindenféle befektetők" kezében vannak a patikák és a vásárló szerint sokszor nem talál gyógyszerészeket. A Bizottság elnöke szerint a szektor elvadult, példaként hozta fel, hogy adott vásárlás esetén étkezési utalványt kap a beteg. A kormány azért avatkozik be, hogy a lakóhely közelében működő betegellátást elősegítsége és ne a profitorientált cégek érdeke irányítsa a gyógyszerpiacot. Ráadásul a biológiai- és genetikai készítmények érkezésével árrobanás előtt áll a piac, ezért muszáj érvényt szerezni az ellátás érdekeinek.
Banyár József, a PSZÁF elnöki főtanácsadója leszögezte: a nyugdíj-járadék tekintetében nem hagyatkozhat a piacra, csakúgy, mint Európa számos más országa, ahol csak a kötelező járadékok alkotnak valódi piacot. Először figyelembe kell venni, ki lehet járadékszolgáltató? Lehetne a magánnyugdíjpénztár, aminek viszont nincs szavatoló tőkéje, így nem nyújthat garanciát a járadék szinten tartására. Megoldás lehet a járadék ingadozások minimálisra csökkentésre esetleg a pénztárak átalakításával.
Ennek egyik módszere a járadékok poolba szervezése, ahol a piacra érvényes mortalitási trendet érvényesítik, indexálva az adott pénztár hozamával. Szintén járható út a járadékos szakaszok kettévágása: az első 5-20 éves időtartam kockázata behatárolt, ekkor biztos járadékot ígérhet a pénztár. A második szakaszban halasztott a járadék, amelyet meg kell vásárolni, például egy életbiztosítótól. Így mindenki élethosszig tartó járadékot kaphat. Ezt a modellt propagálja a régió számára az OECD, a gond csak az, hogy jelenleg nincs halasztott járadék piac. Ezért ezt központi intézménynek kell átvállalnia, ez lehet egy erre a célra létrehozott szervezet vagy maga a TB.
A járadékok esetében a verseny az indexálásban valósulhat meg. A legelterjedtebb modell az indexálást nélkülöző típus, ahol az életjáradék megállapított összeg. Ennek módosított változata a fix indexálás, előre meghatározott növekedési aránnyal. A központi szolgáltatónál inflációs indexálást kell alkalmazni. Ha viszont versengő szolgáltatókról van szó, a többlethozam alapú indexálás a célszerű. Ugyanakkor nem célszerű egyszerre több indexálási technikát alkalmazni a piacon.
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. nevében Gaál Csaba vezérigazgató elmondta: a biztosítási szakmában régen felmerült az ötlet, miszerint az egészségbiztosítási díjak is lehetnének adómentesek, akárcsak az élet- vagy a balesetbiztosítások. Az elmúlt tíz évben az egészségbiztosításokat nem sikerült az azt illető helyre visszahelyezni. A törvényalkotók elutasították ezt, szavaik szerint nem szeretnék támogatni, hogy a főnök a barátnője mellét támogatott pénzből operáltassa meg. Ugyanakkor az ilyen esetek mostanra pontosan kiszűrhetőek, tehát talán lehet változás ezen a téren.
Kérdés, hogy a pénztártagok miért nem vásárolhatnak a pénztári tagdíjaikból egészségügyi szolgáltatást? Ha a piac adómentessé válik, az nem jelent költségvetési bevételkiesést, sőt, hiszen ezzel tehermentesíteni lehetne az állami egészségügyi alapot is. Mintegy ezer eurós éves díjból teljes egészségbiztosítási ellátás finanszírozható magán úton, ha az adóvonzat megoldódik.
A nyugdíjpénztárak kapcsán: a biztosítási szakmának helyet kell kapnia a szektorban. Csak magunkra számíthatunk, ezt bebizonyította az elmúlt két nap - mondta Gaál Csaba a válságadóra utalva, ezért is helye van az iparágnak a nyugdíjak terén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.