Vágyott szocializmus, korán haló magyarok, elvadult patikák

A rendezvény pénteki programjáról is élő videóközvetítést ad a Világgazdaság Online

A magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint a tervezett kormányzati intézkedés minden, jelenleg is aktívan dolgozó, adót és járulékot fizető, 20 és 50 év közötti magyar állampolgár jövőjét és időskori biztonságát teszi kockára rövid távú fiskális érdekek miatt. A Szövetség ezért aláírásgyűjtést kezdeményeznek annak érdekében, hogy a kormány népszavazás keretében bízza az emberekre a döntést arról, hogy mihez akarnak kezdeni az egyéni nyugdíj-megtakarításaikkal.

Nagy Csaba, a Stabilitás elnöke elmondta: a tegnapi bejelentésről 3 millió pénztártagnak kell információkat kapnia arról, mi lesz a befizetéseikkel, és választ kell kapnia annak a kétezer dolgozónak, aki a szektorban tevékenykedik, valamint annak a hozzájuk kapcsolódó 10 ezer további dolgozónak, mi lesz velük.

Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke szerint az egy főre eső államadósságunk 2009-ben 2,1 millió forint, ami komoly fenntarthatósági problémákat jelez. Közgazdasági szempontból bármilyen rendszer lehet fenntartható, a választás köztük társadalmi értékválasztás kérdése, ebbe a közgazdászoknak nincs beleszólásuk. Kopits leszögezte: a Valutaalapnak soha nem volt elvárása semmilyen magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetése, azt a Világbank terjesztette, és az ő nyomásukra vezette be több ország is.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint ideálisan ezt a kérdést népszavazással kellene elintézni. Kopits szerint elsőrendű érdek az államadósság 610 százalék alá szorítása, ezzel összefüggésben az idei és a jövő évi hiánycélok tartása. A Költségvetési Tanács a lépéseket be fogja árazni - már a jövő héten kijön a Tanács véleménye és első számítása a tervezett intézkedésekről. A hiteles és naprakész járuléknyilvántartás nagyon fontos, ahogy a közérthető nyugdíjszabályok is, csakúgy, mint az ellátási szintek pontos meghatározása is. ilyenek sok helyütt már léteznek.

Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke a magyar gazdaság kilátásairól szólva elmondta, hogy nem látja optimistán a helyzetet, és a tegnapi bejelentések nem segítettek ebben, mivel azok csak rövid távra szólnak. Erdei szerint nem oldottunk meg komoly strukturális problémákat, így az adósságunk csak nőtt, az ország likviditása a válság során veszélybe került, megtanulhattuk. a pénznek nagyon súlyos ára van, amit a költségvetésnek kell fizetnie.

Erdei burkoltan bírálta az előző kormányt is, mondván, az idei választások után a magyar kormány, a költségvetés csapdahelyzetben volt, mivel 4,5-4,7 százalék lett volna a hiány. Az ok a költségvetésben a bevételek felül-, a kiadások alultervezése. A piac kinyilvánította viszont, hogy nem enged a hiánycélokból, és nagyon fél a kockázatoktól. A piac tendencia nélküli, a mohóság és a kockázatkerülés egyaránt jellemző, és azok az országok bűnhődnek, amelyeket kockázatosnak tart.

Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke elmondta: komoly probléma, hogy a rendszerváltáskor nem tőkésítették fel az egészségügyet, a terület ezért közgazdaságilag értelmezhetetlenül működik.Magyarországon döbbenetes a különbség a régiók egészségügyi állapota tekintetében, az esélyegyenlőség érdekében kell véggindolni a finanszírozást. Népegészségi szempontokat várunk el a partnereinktől, Európa gyakorlatilag piactérként képes minket felhasználni. Korán haló ezer betegségtől szenvedő néppel nem lehet gazdasági fejlődést létrehozni.

A kormány készül arra, hogy az orvosokat szabad szellemi foglalkozású szakorvosi statusba helyezze. Ennek keretében az orvos szerződést köt azzal a kórházzal, amelyet alkalmasnak tart, majd az Egészségbiztosító közvetlen fizeti az orvost adott díjtételek alapján.Mikola szerint ma már "brókerek, meg mindenféle befektetők" kezében vannak a patikák és a vásárló szerint sokszor nem talál gyógyszerészeket. A Bizottság elnöke szerint a szektor elvadult, példaként hozta fel, hogy adott vásárlás esetén étkezési utalványt kap a beteg.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. nevében Gaál Csaba vezérigazgató elmondta: a biztosítási szakmában régen felmerült az ötlet, miszerint az egészségbiztosítási díjak is lehetnének adómentesek, akárcsak az élet- vagy a balesetbiztosítások. Az elmúlt tíz évben az egészségbiztosításokat nem sikerült az azt illető helyre visszahelyezni. A törvényalkotók elutasították ezt, szavaik szerint nem szeretnék támogatni, hogy a főnök a barátnője mellét támogatott pénzből operáltassa meg. Ugyanakkor az ilyen esetek mostanra pontosan kiszűrhetőek, tehát talán lehet változás ezen a téren.

A kétnapos rendezvénynek különös aktualitást ad Orbán Viktor kormányfő tegnapi bejelentése, mely szerint a magánnyugdíjpénztári befizetéseket illetően november elsejétől 2011. december 31-ig felfüggesztik az állami átutalást a pénztárak részére. A magyarázat szerint válságos időkben a kormány nem tud havi 30 milliárd forintot „átutalni” a kasszáknak.

Lesújtóan nyilatkozott a tervről tegnap kiadott közleményében a Stabilitás Pénztárszövetség, leszögezve: a burkolt államosítás ellen minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon tiltakozni fog.