A svájci frank erősödése – illetve a forint gyengülése – miatt gyakorlatilag hatástalannak bizonyultak a devizahitelek viszszaszorítására irányuló kormányzati intézkedések. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis a folyamatos törlesztések és a gyakorlatilag megszűnt új kihelyezések ellenére is 5331 milliárd forintnyi devizahitel volt a hazai háztartásoknál október végén, ez 2,62 százalékkal – 136 milliárd forinttal – meghaladja a 2009 végi szintet.
Az utolsó két hónapra vonatkozóan pedig még aggasztóbb képet festhetnek majd a statisztikák: október vége óta ugyanis több mint 12 százalékot veszített a forint a svájci frankkal szemben, így a háztartásoknál lévő devizaalapú kölcsönök állománya újabb több százmilliárddal meghaladhatja a tizedik hónapban regisztrált értéket, és megközelítheti a hatezer milliárd forintot.
A devizahitelek állománya mellett a portfólióban képviselt arányukon sem sikerült érdemben csökkenteni: a háztartások kölcsöneinek csaknem kétharmada még mindig idegen fizetőeszközben denominált. A vállalatokkal együtt vizsgálva a képet ugyanakkor valamivel kedvezőbb a helyzet: a jegybanki statisztikák szerint a pénzügyi szolgáltatóknak összességében 12 723 milliárd forintnyi devizahitellel tartoztak ügyfeleik október végén, ez 7,6 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Ennek az az oka, hogy a céges ügyfeleknél jóval gyorsabban „pörögnek” a hitelek, vagyis náluk jóval alacsonyabb az éven túli lejáratú kölcsönök aránya. Ennek megfelelően a teljes állományt vizsgálva némileg csökkent a devizahitelek aránya is.
A jövő év kilátásait illetően pedig meglehetősen visszafogott előrejelzéseket adnak a bankok. Az UniCredit Banknál alapvetően egy trendszerű forinterősödést várnak, az uniós transzferek, a jól teljesítő exportszektor, a beruházások vélhetően pozitív alakulása miatt. A forint árfolyama az euró ellen valószínűleg a 270–285-ös sávban mozog majd, és az árfolyam alakulásának alapvető irányát hazai szempontból a 2011 februárja környékén bejelentendő intézkedések, valamint külhoni szempontból a befektetői környezet alakulása határozza meg. Jelentős svájcifrank-gyengülést viszont nem várnak az UniCreditnél, inkább felfelé mutató kockázatokat valószínűsítenek.
Az OTP Bank szakértői szerint jövőre a forint mérsékelten erősödhet az euróval szemben, azonban vannak felfelé – a gyengülés irányába – mutató kockázatok. Egyrészt a hazai gazdaságpolitika nemzetközi elfogadása, másrészt az adósságproblémával küzdő eurózóna-tagországok helyzetének alakulása. Amennyiben utóbbi probléma súlyosbodik, az nemcsak az eurót gyengíti – a dollárral vagy a svájci frankkal szemben –, de a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével a fejlődő országok devizáit is.
Barta György, a CIB Bank elemzője szerint szintén meghatározó a forint szempontjából, hogy a kormány februárban bejelentendő reformintézkedéseit összességében véve megelégedéssel fogadja-e a piac. Ha az intézkedések kedvező visszhangra lelnek, akkor csökkenhet a kockázati felár, és mindez a forint fokozatos felértékelődését tenné lehetővé az euróval szemben, egészen a 260-as sáv közepéig. A svájci frank/forint árfolyamban is fokozatos süllyedést vetít előre a CIB Bank szakértőinek alapszcenáriója, a 200-as szint alá. Ennek viszont feltétele, hogy az euróval szembeni forinterősödési trend valóban fennmaradjon, és a svájci jegybank sem hagyja az euró/frank árfolyamot korlátok nélkül sülylyedni. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.