Helyzetben a lakástakarékok

Szabályozás. A korábbinál lényegesen kedvezőbb szabályozási környezettel vág neki a jövő évnek a két hazai lakás-takarékpénztár: hétfő este ugyanis megszavazta a parlament a piaci szereplők mozgásterét jelentősen kibővítő törvénymódosítást.
A legfontosabb változtatás a teljes megtakarítási időszak lejárta előtt nyújtott áthidaló kölcsönöket érinti. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint a szereplők immár a rendelkezésükre álló szabad pénzeszközeik háromnegyedét fordíthatják majd erre a célra, amely a jelenleg alkalmazható hányad többszörösét jelenti, és megszűnik a többféle áthidaló hitel megkülönböztetése is.

A még hatályos szabályozás szerint az áthidaló kölcsönnek két változata létezik. Az egyik – már korábbi időponttól alkalmazható – esetben a legrövidebb megtakarítási időszak felének elteltével, két év előtakarékosság után kaphat áthidaló kölcsönt az ügyfél, amennyiben a szerződéses összeg negyedét már megtakarította. Az ilyen kölcsönökre a pénztárak jelenleg a szabad eszközeik 20 százalékát fordíthatják, a többit állampapírban, likvid eszközben tartják. A második, azonnali áthidaló kölcsönnél pedig – amelynél nincs előírt megtakarítási idő – a szabad pénzeszközök 5 százalékáig hitelezhetnek a pénztárak. (Ez utóbbi megoldást persze jellemzően csak a jól teljesítő – már egy korábbi szerződést rendszeres megtakarítást követően lezárt – ügyfeleknél alkalmazták a szereplők.)

A másik, a pénztárak mozgástere szempontjából meghatározó változás, hogy a lehetséges leghosszabb megtakarítási idő nyolcról tíz évre nő. Ennek révén ugyanis – az állami támogatással együtt – a teljes támogatást kihasználó optimális szerződéses összeg a mai hat és fél millió forintról nyolcra emelkedik. (Mindezek tükrében – figyelembe véve az évi legfeljebb 72 ezer forintos állami támogatást – az elérhető összeg is 144 ezer forinttal, 720 ezerre nő.)

A harmadik, jelentősebb módosításnak elsősorban gyakorlati szempontból van jelentősége. Ennek lényege, hogy a közeli hozzátartozók lakás-takarékpénztári megtakarításai egymás között szabadabban lesznek felhasználhatók. Például ha a szülők kötöttek ilyen szerződést a gyerekeik nevére, majd a szerződéses összeget a család házának felújítására akarják fordítani, már nem kell gyámhatósági engedélyt kérni.
A jövő évtől életbe lépő változtatások révén mind a lakás-takarékpénztári szerződések száma és volumene, mind a piaci szereplők által kihelyezett hitelek mennyisége növekedhet, és élénkülhet az elég visszafogott teljesítményt nyújtó lakáshitelpiac is. (Az MNB adatai szerint az elmúlt egy évben alig változott a kihelyezett hitelek mennyisége, a háztartásoknál lévő állomány mozgását szinte kizárólag a forint svájci frankkal szembeni ingadozása határozta meg.)

A két hazai piaci szereplő – a Fundamenta-Lakáskassza és az OTP Lakástakarékpénztár (OTP LTP) – egyébként tavaly összesen közel 217 ezer lakás-takarékpénztári szerződést kötött, több mint 400 milliárd forintos szerződéses összeg mellett. Bár a pénztárak jövedelmezőségi mutatói – részben a nagy értékesítési hálózat fenntartási költségei miatt – elmaradnak a kereskedelmi bankokétól, tavaly mindkét szereplő stabil nyereséget produkált: az OTP csoporthoz tartozó cég 4,8, a Fundamenta-Lakáskassza pedig bő kétmilliárd forintos adózott eredményt ért el. Bár a két hazai cég a mérlegfőösszege alapján viszonylag kis szereplőnek számít a bankrendszerben – piaci részesedésük egy százalék alatti –, az általuk kezelt betétállomány és a magas ügyfélszám alapján igen jók a pozícióik a hazai pénzügyi szolgáltatói piacon.