Helyzetben a lakástakarékok
A legfontosabb változtatás a teljes megtakarítási időszak lejárta előtt nyújtott áthidaló kölcsönöket érinti. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint a szereplők immár a rendelkezésükre álló szabad pénzeszközeik háromnegyedét fordíthatják majd erre a célra, amely a jelenleg alkalmazható hányad többszörösét jelenti, és megszűnik a többféle áthidaló hitel megkülönböztetése is.
A még hatályos szabályozás szerint az áthidaló kölcsönnek két változata létezik. Az egyik – már korábbi időponttól alkalmazható – esetben a legrövidebb megtakarítási időszak felének elteltével, két év előtakarékosság után kaphat áthidaló kölcsönt az ügyfél, amennyiben a szerződéses összeg negyedét már megtakarította. Az ilyen kölcsönökre a pénztárak jelenleg a szabad eszközeik 20 százalékát fordíthatják, a többit állampapírban, likvid eszközben tartják. A második, azonnali áthidaló kölcsönnél pedig – amelynél nincs előírt megtakarítási idő – a szabad pénzeszközök 5 százalékáig hitelezhetnek a pénztárak. (Ez utóbbi megoldást persze jellemzően csak a jól teljesítő – már egy korábbi szerződést rendszeres megtakarítást követően lezárt – ügyfeleknél alkalmazták a szereplők.)
A másik, a pénztárak mozgástere szempontjából meghatározó változás, hogy a lehetséges leghosszabb megtakarítási idő nyolcról tíz évre nő. Ennek révén ugyanis – az állami támogatással együtt – a teljes támogatást kihasználó optimális szerződéses összeg a mai hat és fél millió forintról nyolcra emelkedik. (Mindezek tükrében – figyelembe véve az évi legfeljebb 72 ezer forintos állami támogatást – az elérhető összeg is 144 ezer forinttal, 720 ezerre nő.)
A harmadik, jelentősebb módosításnak elsősorban gyakorlati szempontból van jelentősége. Ennek lényege, hogy a közeli hozzátartozók lakás-takarékpénztári megtakarításai egymás között szabadabban lesznek felhasználhatók. Például ha a szülők kötöttek ilyen szerződést a gyerekeik nevére, majd a szerződéses összeget a család házának felújítására akarják fordítani, már nem kell gyámhatósági engedélyt kérni.
A jövő évtől életbe lépő változtatások révén mind a lakás-takarékpénztári szerződések száma és volumene, mind a piaci szereplők által kihelyezett hitelek mennyisége növekedhet, és élénkülhet az elég visszafogott teljesítményt nyújtó lakáshitelpiac is. (Az MNB adatai szerint az elmúlt egy évben alig változott a kihelyezett hitelek mennyisége, a háztartásoknál lévő állomány mozgását szinte kizárólag a forint svájci frankkal szembeni ingadozása határozta meg.)
A két hazai piaci szereplő – a Fundamenta-Lakáskassza és az OTP Lakástakarékpénztár (OTP LTP) – egyébként tavaly összesen közel 217 ezer lakás-takarékpénztári szerződést kötött, több mint 400 milliárd forintos szerződéses összeg mellett. Bár a pénztárak jövedelmezőségi mutatói – részben a nagy értékesítési hálózat fenntartási költségei miatt – elmaradnak a kereskedelmi bankokétól, tavaly mindkét szereplő stabil nyereséget produkált: az OTP csoporthoz tartozó cég 4,8, a Fundamenta-Lakáskassza pedig bő kétmilliárd forintos adózott eredményt ért el. Bár a két hazai cég a mérlegfőösszege alapján viszonylag kis szereplőnek számít a bankrendszerben – piaci részesedésük egy százalék alatti –, az általuk kezelt betétállomány és a magas ügyfélszám alapján igen jók a pozícióik a hazai pénzügyi szolgáltatói piacon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.