A washingtoni központú Világbank jelezte, hogy a kétéves kötvénykibocsátással 500 millió jüant fog előteremteni a hongkongi kötvénypiacon. A múlt hónapban Kína már a második jüan-címletű kötvénykibocsátást hajtotta végre Hongkongban, a szeptemberi kezdés után.
A kínai exportőrök globális sikere ellenére a jüannak csak kisebb nemzetközi szerepe van, mert nem lehet szabadon átváltani más valutákra. A hivatalos ellenőrzés pedig megnehezíti a jüan szabad mozgását a nemzetközi piacon.
Azzal, hogy lehetővé teszik a jüan szélesebb körben történő használatot külföldön, Kína segítséget kap ahhoz, hogy csökkentse az országba áramló dollár mennyiséget, amely csak tovább növeli így is világelsőnek számító devizatartalékát és ezzel szítja az inflációt – jelenti az AFP.
Mint arról a Világgazdaság mai számában megemlékezik, példátlan következetességgel dolgozik Kína a jüan piaci szerepének erősítésén. Peking tervei szerint a jüant először Ázsiában kell a legfontosabb kereskedelmi fizetőeszközzé tenni, hosszabb távon pedig az euró és a dollár mellett a harmadik globális tartalék valutává válhat a kínai pénz. Az időpont nem is lehetne jobb a terv keresztülviteléhez: az euró jövője bizonytalan, a dollár pedig folyamatos nyomás alatt van.
Ennek ellenére sem biztos, hogy a jüannak sikerül elfogadtatnia magát. Kína ugyanis bürokratikus úton próbálja meg irányítani a folyamatot, miközben korábban mindig a piaci erők határozták meg, melyik pénznem válhat igazi globális fizetőeszközzé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.