A PSZÁF ebben rámutat arra: az elmúlt időszakban a forint/svájci frank árfolyam ingadozása lényegesen meghaladta a forint/euró árfolyamét, ezáltal a hitel euróra váltásával a havi törlesztőrészlet stabilabbá, kiszámíthatóbbá válik. Emellett mivel a devizaalapú kölcsönök túlnyomó többsége hosszú lejáratú gépjármű-finanszírozási vagy jelzálog típusú, nagymértékben valószínűsíthető, hogy a hitel futamideje során Magyarország csatlakozik az euróövezethez. Így várható, hogy az euróalapú hiteleknél a csatlakozást közvetlenül megelőző években a konvergenciafolyamatok miatt jelentősen csökken, a csatlakozást követően pedig megszűnik az árfolyamkockázat. Az is fontos szempont, hogy a magyar gazdaság szorosan kötődik az eurózóna gazdaságaihoz, ezért a forint/euró árfolyam eleve szorosabban mozog együtt, mint a forint/svájci frank árfolyam. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hitelintézeti szektorban a devizaalapú hitelt nyújtó bankok túlnyomó többségének euróövezetbe tartozó szakmai tulajdonosa van, ezért könynyebben tud euró-, mint frankforrásokhoz jutni, a közös fizetőeszközben denominált pénzügyi termékek piaca sokkal szélesebb, mint az alpesi devizáé.
Emellett a lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet is előnyben részesíti nagyobb biztonsága és alacsonyabb volatilitása miatt az euróalapú hitelezést a svájcifrank-alapúhoz képest a hitelezhetőségi korlátok megállapítása során.
A körlevél szerint az alacsonyabb volatilitás csökkenti a hitelkockázatot is, ez pedig mind az adós, mind a hitelintézet érdekét szolgálja, és megoszthatóvá teszi az ehhez kapcsolódó előnyöket, ezáltal a költségek csökkentését is. A PSZÁF ezért célszerűnek tartja, ha a hitelintézet az átváltáshoz egyéb kedvezményeket is kapcsol azért, hogy az ügyfél havi törlesztőrészlete az átváltás miatt ne növekedjen. Így helyes gyakorlat lehet az, ha a hitelintézet az euróalapúra átváltott kölcsön kamatkondícióit úgy állapítja meg, hogy az lehetőleg ne legyen magasabb a szerződésben eredetileg rögzített svájcifrank-kamatlábnál, mert ennek hiányában az átváltás a hitel egyéb feltételeinek változatlanul hagyása mellett a havi törlesztőrészlet növekedését eredményezné. Szintén jó eszköz, ha a szolgáltató mentesíti az ügyfelet az átváltáshoz kapcsolódó egyéb költségektől, illetve ezzel összhangban nem módosítja az ingatlanon bejegyzett jelzálogjogot, s ezzel az ügyfél mentesül az újabb közjegyzői költségek megfizetésétől. Az átváltott hitel törlesztéséhez kapcsolódóan egy átmeneti időszakra rögzített árfolyamplafon is alkalmazható, az átváltás során a bank felkínálhatja ügyfelének a futamidő hosszabbításának lehetőségét.
Az euróra váltás lehetősége a hazai lakossági ügyfelek igen jelentős részét érinti: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint november végén mintegy 4800 milliárd forintnyi svájci frankban denominált hitel volt a háztartásoknál – ez a teljes állomány 56 százalékának felel meg –, és a jenhitelek nagyságrendje is százmilliárdos. Az adósok szempontjából különösen aggasztó, hogy a náluk lévő frankingatlanhitelek állománya csaknem tizedével nőtt a novemberig tartó egy év alatt, és az ingatlanfedezet mellett nyújtott kölcsönök az összmennyiség csaknem 90 százalékát adják.
A várható euróövezeti csatlakozás megszünteti az árfolyamkockázatot
Az eurózónához való gazdasági kötődés
A bankok euróban könnyebben jutnak forráshoz
A várható euróövezeti csatlakozás megszünteti az árfolyamkockázatot
Az eurózónához való gazdasági kötődés
A bankok euróban könnyebben jutnak forráshoz -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.