A nyugdíjrendszer további reformra szorul

Az NGM által jegyzett tanulmány szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap az utóbbi néhány évben 600-700 milliárd forint körüli költségvetési hozzájárulást kívánt, 2011-ben pedig az állami nyugdíjrendszer 800 milliárd forintos hiánnyal zárt volna az Orbán-kormány 2010-es intézkedései nélkül. A nyugdíjkiadások nemzetközi összevetésben is magasak Magyarországon, s a romló demográfiai mutatók következtében egyre súlyosabbá válhat a probléma. A demográfiai mutatók alakulása mellett tovább nehezíti a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát az, hogy jelenleg a különböző szociális elemek túlzott jelenléte miatt a népesség nagy aránya részesül a törvényes nyugdíjkorhatár alatt is nyugdíjellátásban. A helyzet megoldása érdekében két területre fókuszál a kormány: a foglalkoztatottság növelésére és a népességfogyás megállítására.

Az NGM a két cél eléréséért a kormány már eddig is számos lépést tett, ilyen a „kis adók” eltörlése, a társasági adó csökkentése, a túlzott adminisztratív terhek racionalizálása, az EU-s támogatások felhasználásának átrendezése, a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása, a családi adókedvezmény-rendszer bevezetése, a részmunkaidős foglalkoztatás elősegítése, a napközbeni gyermekellátás kibővítése, és a gyermeket vállaló családok fokozott állami támogatása.

A minisztérium szerint a magánnyugdíj-pénztári tagok visszaterelése az állami nyugdíjkasszába nem csupán a nyugdíjrendszer átalakítása miatt volt fontos, hanem így a nyugdíjreform rövid- és hosszú távon is mérsékli az – ország legnagyobb problémájának tekinthető – adósságállományt. A nyugdíjpénztárakból visszalépők vagyona jelentősen csökkenti az államadósság-rátát. Ennek nagyjából a fele azonnal csökkenti a bruttó adósságot, hiszen a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülő állampapírok bevonásra kerülnek. Ezen kívül a visszalépők munkavállalói járulékukkal tartósan hozzájárulnak az államháztartás stabilizálódásához.