Alig jut pénz a bajba jutott devizahiteleseknek

„A kormánynak továbbra is az a határozott szándéka, hogy senkit se lehessen kiköltöztetni a házából csak azért, mert nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket” – jelentette be Nagy Anna kormányszóvivő a múlt héten. További részleteket viszont nem közölt, bár már csak bő két hónap van hátra április közepéig, amikor is lejár a nem fizető jelzáloghitelesek kilakoltatásának moratóriuma. A szóvivő azt sem tudta megmondani, mikor állhat föl az egyébként már tavaly őszre megígért nemzeti eszközkezelő alap, amely a bedőlt hiteleket kezelné.

A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) viszont a jelek szerint több részletet is elárult a tervekről a kormány. Az IMF múlt hét végén közzétett országjelentéséből például kiderül, hogy a nem fizető jelzálogadósok megmentését célzó program három pillérre épül. Az elsőben a bankokat ösztönöznék arra, hogy a hitelek átstrukturálására vonatkozó opciók széles palettáját kínálják fel a bajba jutott adósoknak. Ezzel egyébként nyitott kapukat dönget a kormány, hiszen a hazai hitelintézetek már 2008 utolsó hónapjaitól folyamatosan törekszenek erre.

Ha a banki megoldás nem vezet eredményre, és ismét nem teljesítővé válik a kölcsön, akkor lép be a nemzeti eszközkezelő, amely a második és a harmadik pillért felügyeli majd. A második körben a bank állami garanciát kérhet az átstrukturálás költségeinek fedezésére. Ennek a pillérnek a finanszírozásához a szükséges garanciadíjat egyébként a bankok fizetik majd. Ha a hitel újbóli átütemezése sem hoz megoldást, a tervek szerint a helyi önkormányzat szerezhetné meg az ingatlant, hogy bérbe adhassa a bajba jutott adósnak. A lakáshiteleseket mentő állami segélyprogramban a tervek szerint csak az alacsony jövedelmű családok vehetnek majd részt, ők is csak akkor, ha legalább 12 hónapig rendben törlesztették a kölcsönüket. Az előzetes becslések szerint a bajban lévő adósok mintegy harmadán segíthet az eszközkezelő.

Jelenleg egyébként a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint 105 ezer olyan lakáshiteles lehet, aki már több mint 90 napos késedelembe esett a hitele törlesztésével, az általuk felhalmozott tartozás 580 milliárd forint körül van. További problémát jelent, hogy egyre nagyobb hányadot tesznek ki közöttük az olyan adósok, akik már legalább egyszer átütemeztették a hitelüket (például futamidőt hosszabbítottak, törlesztőrészlet-csökkentést kértek). A tapasztalatok szerint ugyanis az átstrukturált hitelek harmada-negyede is később nem fizetővé válik. Az ilyen helyzetbe került adósokon várhatóan már csak a harmadik pillér segíthet.

Annak ellenére, hogy a kormány is úgy számol, sok adós már eleve a harmadik pillérben kezdi, egyelőre túl sok pénzt nem fordít a nemzeti eszközkezelő finanszírozására. Az idén és jövőre mindössze 10-10 milliárd forintot szánna a kabinet erre, míg 2013–14-ben várhatóan évente 120-130 milliárdot kell erre fordítani.

A kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról azonban egyelőre nincs hivatalos megerősítés. Az ingatlanpiaci elemzők szerint mindenesetre nem lenne helyes, ha továbbra is megtiltanák az ingatlanok árverését, ez a módszer ugyanis hátráltatja a lakáspiac tisztulását. A moratórium megszűnésével fennáll ugyan a veszélye annak, hogy nagy mennyiségű lakást zúdítanak a piacra, ami árzuhanást eredményez, de ez egyúttal azt is jelentené, hogy a szereplők végre szembesülhetnének a valós ingatlanárakkal, és elindulhatna végre a piacon azok emelkedése.

A bankok is rendkívül veszélyesnek tartják a moratórium fenntartását, ez – mivel a fedezeten nem lehet érvényesíteni a kölcsön behajtását – akár a jelzálog-hitelezés megszűnéséhez is vezethet. A késedelmes és nem fizető hitelekre a bankoknak egyre nagyobb céltartalékot kell képezniük, végül le kell írniuk a be nem hajtható tartozás összegét veszteségként. Az egyre rosszabb minőségű hitelportfóliók költségeit pedig kénytelenek a rendesen fizető adósokra hárítani.

Müller János, a Magyar Bankszövetség tanácsadója az ATV-nek elmondta: a kilakoltatási moratórium azoknak sem jó, akik ezáltal menedéket kapnak, hiszen az adósságuk időközben csak tovább gyűlik. Az is biztos, hogyha a moratóriumot feloldják, a bankoknak nem az lesz az érdekük, hogy a kényszerértékesítés előtt álló ingatlanokat rázúdítsák az ingatlanpiacra. A bankszövetség szakértője korábban lapunknak is elmondta: képtelen helyzet, hogy a hitelintézet bejegyzi a jelzálogot a hitelezett ingatlanra, de ahhoz nem juthat hozzá. Ennek értelmében a Magyar Bankszövetség javaslata az, hogy oldják fel az intézkedést legkésőbb a moratórium lejártakor, amely már így is egy évet adott mind a hiteleseknek, mind a kormánynak a helyzet megoldására, ugyanis a további halasztás időt venne el a bankoktól és a „jó” adósoktól is.

II. a bankok az újabb átütemezés finanszírozására állami garanciát kérhetnek

III. a helyi önkormányzatok vásárolják meg az ingatlant, amelyet az adós visszabérelhet

* Akik részt vehetnek benne: alacsony jövedelmű, legalább 12 hónapon át pontosan törlesztő családok.

II. a bankok az újabb átütemezés finanszírozására állami garanciát kérhetnek

III. a helyi önkormányzatok vásárolják meg az ingatlant, amelyet az adós visszabérelhet

* Akik részt vehetnek benne: alacsony jövedelmű, legalább 12 hónapon át pontosan törlesztő családok. -->