Nyugdíjkérdés - Ketyeg a demográfiai bomba

Az uniós államok közül jelenleg Magyarországon a legnagyobb a száz gyermekkorúra jutó idősek aránya, és az előrejelzések szerint 2050-re már minden harmadik honfitársunk 65 éven felüli lesz – mondta nemrég Őri Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének demográfusa a Generali Biztosító egyik háttérbeszélgetésén. A népesség öregedése veszélyezteti a szociális ellátórendszerek működését, hiszen egyre kevesebb befizető járulékából kell majd fedezni mind több időskorba lépő ember nyugdíját. „A jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer erre önmagában nem lesz képes, elengedhetetlen a lakosság öngondoskodása ahhoz, hogy esély legyen az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására” – mutat rá Paál Zoltán, a Generali személybiztosítási üzletágért felelős ügyvezető igazgatója.

A Tárki szerint a magas lélekszámú korosztályok, vagyis a most hatvan év körül járó Ratkó-gyerekek és az ő utódaik munkaerő-piaci jelenléte idején tudott volna a társadalom a legkönnyebben megtakarításokat felhalmozni a későbbi nyugdíjakra, ez viszont nem történt meg. Mivel a most a harmincas évei közepén járó korosztály nem reprodukálta magát, a kutatóintézet szerint ennek a korosztálynak különösen nagy szüksége lenne a megtakarításaira, ha el akarja kerülni az időskori elszegényedést.

Csakhogy a Magyar Nemzeti Bank Pénziránytű programjának legutóbbi felmérése szerint a lakosság több mint felének egyáltalán nincs megtakarítása, és háromból két ember nyilatkozott úgy, hogy ha jövedelem nélkül maradna, három-hat hónapot sem lenne képes átvészelni. Az idén bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó ezek többségén sajnos aligha segít. Az ennek következtében a lakosságnál maradó 300-400 milliárd forintosra taksált extra jövedelem ugyanis főleg a 4-5 millió forintnál nagyobb éves jövedelműeket hozza majd kedvezőbb helyzetbe, akik eddig is tudtak félretenni. „Érdemes átgondolni, hogy az alacsonyabb jövedelműeket hogyan lehetne megtakarításra ösztönözni” – javasolta egy másik sajtóbeszélgetésen Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.

A hosszú távú megtakarítások állami ösztönzői az elmúlt évtizedben nem igazán bővültek. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adókedvezményének maximuma nem emelkedett, továbbra is 100 ezer, illetve az egy évtizeden belül nyugdíjba vonulók számára 130 ezer forint. Sőt ez évtől szigorodtak a szabályok, a tagok által befizetett összegre már nem 30, csak 20 százalékos adókedvezmény jár. Az életbiztosításokra vonatkozó adókedvezményeket is folyamatosan nyirbálták a kormányok az elmúlt években, jelenleg semmiféle állami ösztönző sem támogatja ezt az öngondoskodási formát. Létezik még 2006 óta a nyugdíj-előtakarékossági számla, amelyre hasonló adójóváírás jár, mint az önkéntes nyugdíjpénztárra, és amelynek a kedvezménye így a kasszákéhoz hasonlóan szigorodott az idén, illetve a tartós befektetési számla, amelynek birtokosai, ha legalább öt évig nem bolygatják meg a megtakarításukat, megúszhatják a kamatadót.

Míg az alacsonyabb jövedelmű csoportokban, úgy tűnik, nem keletkeznek számottevő többletjövedelmek, amelyeket félre lehetne tenni, az átlagbér felett keresők megtakarítási kedve és képessége egyértelműen nőtt az idén – állapította meg a Budapest Bank friss felmérése. A felső középkategóriájú, vagyis bruttó 200–400 ezer forint közötti és a felső, vagyis bruttó 400 ezer forint feletti jövedelmi szegmens körében végzett felmérés megállapította: ezeknél a rétegeknél már eddig is nagyobb volt a megtakarítási hajlandóság, mint a lakosság egészénél, most pedig tovább emelkedett. A megkérdezettek háromnegyede fontosabbnak tartja, hogy legyen megtakarítása, mint öt évvel ezelőtt, 61 százaléka pedig többet tervez félretenni 2011-ben, mint korábban. Az idén már átlagosan havonta 60 ezer forintot szeretnének megtakarítani, 11 ezer forinttal többet, mint tavaly.

A megtakarítási célok között a legfontosabbak a biztonsági tartalék képzése, a lakás- és nyugdíjcél, illetve a családtagok támogatása. A megtakarítási formák közül még mindig a lekötött betét a legnépszerűbb, ezt követi az önkéntes nyugdíjpénztár és a befektetési alapok. Elsősorban a felső jövedelmi szegmensbe tartozók körében növekedett az értékpapír-alapú befektetések vonzereje, köszönhetően a nagyobb kockázatvállalási hajlandóságnak, és szintén ők azok, akik nyitottabbak az újabb megtakarítási konstrukciók igénybevételére.