Mélyül az adósságcsapda

Kritikusan magas szintre emelkedett az elmúlt bő egy évben a tartósan nem teljesítő lakossági hitelek állománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank most publikált adataiból. A jegybank által közölt adatok szerint 2009 közepén még 128,1 milliárd forint volt az egy éven túli késedelmű lakossági hitelek állománya, a múlt esztendő végén azonban már 415,7 milliárdot tett ki ez az öszszeg, és így már az összes lakossági hitel 5 százalékát adja.

Hasonló arányban emelkedett 2008 vége és 2010 közepe között a kilencvennapos késedelmű hitelek állománya. Ez azt jelenti, hogy a válság után a kölcsöneik törlesztését felfüggesztő adósok túlnyomó többsége nemcsak ideiglenesen, hanem tartósan is nem fizetővé vált.

A pénzügyi szolgáltatók szempontjából ez a tendencia különösen aggasztó, hiszen a hat hónapja vagy annál hoszabb ideje nem teljesítő hitelek a „gyakorlatilag menthetetlen” kategóriába tartoznak, vagyis minimális az esély arra, hogy akár átstrukturálás révén is újra teljesítővé lehetne tenni őket. Ennek megfelelően ezeknél már a bankok tartalékolási kötelezettsége is magas.

A jegybank adataiból az is kiolvasható, hogy a lakossági kölcsönök közül a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél, a lakás- és a folyószámlahiteleknél nőtt leginkább az egy éven túl nem fizetett adósság állománya. A másfél év alatt 287,5 milliárdos állománybővüléshez a szabad felhasználású jelzáloghitelek 114,2, a lakáshitelek pedig 67 milliárd forinttal járultak hozzá.

Figyelemre méltó, hogy az átlagosnál nagyobb, négyszeres volt a növekedés a devizaalapú hiteleknél. Így a már egy éve nem törlesztett lakossági devizaadósság 50,1 milliárdról 202,4 milliárd forintra nőtt.

A növekedés megoszlásából látszik, hogy a hitelek nemfizetésének tartóssá válását ugyanazok az okok idézhették elő, mint a törlesztés felfüggesztését: a munkanélküliség növekedése és a svájci frank árfolyamának jelentős emelkedése. A munkanélküliségi ráta a 2008 végi 8 százalék alatti szintről tavaly mintegy másfélszeresére nőtt, a frank kurzusa pedig 140-ről 200 forint fölé emelkedett.

A hitelek jelentős részét adó svájcifrank-alapú kölcsönöknél az adósok jövedelmük egyre nagyobb hányadát kénytelenek törlesztésre fordítani. Míg 2006-ig a lakossági jövedelmek kevesebb mint 10 százalékát, de még 2008-ban is csak mintegy 11, 2010-ben már 14 százalékát vitték el a törlesztések. Ezért a késedelembe eső ügyfelek egyre magasabb jövedelmi kategóriákból kerültek ki.

Mivel sem a munkanélküliségi ráta, sem a svájcifrank-árfolyam nem csökkent az előző esztendőben, így a hitelük törlesztését 2009-ben felfüggesztők többsége az előző év második felében kerülhetett a hitelüket több mint egy éve nem fizetők körébe.