Miért jó érintésmentes kártyával fizetni?

Egyszerűbb, gyorsabb vele fizetni, sőt biztonságosabb is – foglalják össze az érintésmentes kártyák előnyeit a szakértők. Egyebek között ez is az oka annak, hogy egyre több fesztiválon újabban már csak ilyen plasztiklapokkal lehet fizetni. „A vásárlási pontokon elhelyezett olvasók segítségével a vásárlási tranzakció két másodperc alatt végbemegy, így lényegesen csökken a sorban állás” – Lévai Gábor, a Sziget Kft. rendezvényein használható Metapay fesztiválkártyákat kibocsátó Meta-MPI Kft. ügyvezető igazgatója.

A másik nagy előnye az ilyen utalványkártyaként működő plasztiklapoknak, hogy ha a bulizó fiatal elveszíti, jobban jár, mintha a bukszáját hagyta volna el. Ezekre az utalványkártyákra ugyanis elég annyi pénzt feltölteni, amennyit az eseményen el szeretne költeni, így ha illetéktelen kezekbe kerül a kártya, nem férnek hozzá a bankszámlájához, másrészt az elveszített kártyákat le is lehet tiltani.

Több cég is foglalkozik ilyen kártyák gyártásával. Az egyik a MasterCard az úgynevezett PayPass technológiával, amelyet hagyományos bankkártyákba, de akár órákba is képes beépíteni. Az ő termékük fesztiválkártyaként a Coke Clubon és a Budapesti Pálinkafesztiválon mutatkozott be, ahol a vendégek az OTP Bank által kibocsátott Maestro paypassos kártyákkal rendezhették a számláikat. Az EFOTT-on szintén ott volt a PayPass, a szolnoki rendezvényen a Takarékbank karórába épített „bankkártyájával” fizethettek a látogatók.

A legnagyobb hazai fesztiválokat azonban egy kisebb magyar cég, a már említett Meta-MPI látja el olyan kártyákkal, amelyek mögött nincs banki háttér. Ennek annyi hátránya van, hogy utóbbi cég kártyái a rendezvények után már nem használhatók, míg a pálinkafesztiválos OTP-s kártyát, aki akarta, aktiválhatta, és hagyományos bankkártyaként használhatta tovább. Ehhez egyébként – közölték az OTP-nél – nem volt szükség arra, hogy az ügyfél számlát nyisson a banknál.

Az ilyen fizetési rendszerek mögötti üzleti modellben rendszerint a kibocsátó állja a kártya előállításának költségét. Ez – mondja Nemcsics Róbert, a MasterCard Europe bankkártya-elfogadásért felelős regionális vezetője – kártyánként 1–4 euró között mozog.
A kártyatranzakciós jutalékokat a kereskedő fizeti a banknak vagy a kártyatársaságnak, ennek mértéke a Meta-MPI-nél üzleti titok, a nemzetközi kártyatársaságoknál pedig a szokásos 1-2 százalékos jutalékot fizetik a kereskedők.

Ez azonban – állítják a szakértők – megtérül, hiszen a kártyás vendég többet fogyaszt. Az ügyfélnek elvileg ingyenes a vásárlás az ilyen plasztiklapokkal, a kereskedő persze beépítheti a termékek árába a tranzakciós költségeket.

A fesztiválokon való zavartalan működéshez persze szükség van infrastruktúrára, a Meta-MPI-rendszerben a Metapay üzemelteti a feltöltőpontokat is, a Volt és Heineken Balaton Sound rendezvényen összesen 150-170 ember dolgozott a zavartalan üzemeltetésen, a Szigeten előreláthatólag 200-250 fő biztosítja majd a működést. A MasterCard PayPassát OTP-s terminálokon, a bank honlapján és a fesztiválokon elhelyezett pontokon lehetett feltölteni.

Hogy a hazai fesztiválokon a plázakártyákat és törzsvásárlói utalványkártyákat fejlesztő Meta-MPI vagy a bankok és a nemzetközi kártyatársaságok lesznek-e majd a fő szolgáltatók, még nem tudni. A hitelintézetek mindenesetre nagy lehetőséget látnak ezekben a rendezvényekben. „Az érintés nélküli fizetés új megoldásnak számít Magyarországon. A piacépítés első szakaszában célunk egy stabil és jelentős ügyfélkör kiépítése, amely a kártyás tranzakciók bővülését eredményezheti” – mondja például az OTP. Erre pedig kiváló lehetőséget teremtenek azok a rendezvények, ahol a készpénzkímélő fizetési rendszer alkalmazása az érintés nélküli technológia gyakorlati kipróbálását teszi lehetővé a látogatók számára. Szintén bízik a jövőben a MasterCard. „Arra számítunk, hogy néhány éven belül több százezer ilyen kártyát adunk el” – mondja Nemcsics, aki szerint azok a kártyák lesznek népszerűek, amelyekkel több fesztiválon is lehet majd fizetni, illetve amelyeket akár a rendezvényeken kívül, bankkártyaként is használhatnak az ügyfelek.

nagyon Drága a készpénz

Az elektronikus fizetési módok intenzívebb használata évente 103 milliárd forintnyi, azaz a GDP mintegy 0,4 százalékát kitevő társadalmi megtakarítást tenne lehetővé – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett tanulmánya. A jegybank szerint az elektronikus fizetési módok fokozottabb elterjedésével megváltozna az egyes fizetési módok fajlagos költsége is: a betéti kártyás műveletek, a csoportos beszedési és az elektronikus átutalási műveletek jóval olcsóbbak lennének, sőt társadalmilag ezek lennének a legolcsóbbak, míg a készpénzes műveletek megdrágulnának.