Mindent megpróbált a forint, de nem tudott kitörni

A forint 2 százalékot erősödött az euróval szemben ezen a héten: hétfőn még 272-es szint körül is megfordult a közös európai deviza ellenében, péntekre már 267-re ereszkedett a kurzus. Délelőtt 266 forinton is jegyezték az eurót.

Emlékezetes, két héttel ezelőtt a forint a 273-as szint alá erősödött az euróval szemben, amely korábban többször is megfogta a hazai devizát, ez 14 hónapos csúcsnak felelt meg. A forintot akkor segítették a kedvező nemzetközi folyamatok: Jean-Claude Trichet akkor jelentette be, továbbra is hajlandóak elfogadni a Portugál államkötvényeket fedezetként, annak ellenére, hogy a Moody’s bóvliba vágta az országot. Kedvező foglalkoztatási adat is érkezett az Egyesült Államokból, amely a munkanélküliség csökkenését vetítette előre.

A múlt héten azonban Görögország, illetve Európa adósságválságával kapcsolatos aggodalmak kerültek a figyelem középpontjába: az olasz és spanyol kötvényhozamok soha nem látott magasságba szöktek, mert a befektetők attól tartottak, nagyobb országokra is átterjed a válság.

Az USA gazdasági növekedésével, illetve az adósságplafon emelésével kapcsolatos aggodalmak is előtérbe kerültek, és ebben a környezetben a forint a 270-es kerek szint, illetve a 271 körül meghúzódó 200 napos mozgóátlag fölé került egy hét leforgása alatt, amely négyhavi mélypontot jelentett.

A hét elején még nem javult érdemben a hangulat, 270 felett folyt a kereskedés, és még történelmi mélyponton is járt a forint a frankkal szemben, ahogyan az euró is. A svájci frankot 238,445 forinton is jegyezték, amely mára 225-re apadt. A hazai deviza közel 5 százalékot javított a frankkal szemben, amely úgy áll össze, hogy az euró közel 3 százalékot erősödött az alpesi deviza ellenében, a forint pedig 2-t az euró ellenében.

A csütörtöki EU-csúcs után kitartott a jó hangulat, azonban szakértők megosztottak, hogy az EU-nak sikerült-e kedvező választ adnia a görög adósságválságra, még ha ez Görögország részleges államcsődjével is járhat.  A forint árfolyamát továbbra is a globális kockázatvállalási hangulat alakíthatja, és nagy kérdés lesz, hogy tényleg nem fertőz-e tovább a görög adósságválság.