Jön az újabb válság?

Egyre nagyobb a feszültség az európai pénzügyi közvetítő rendszerben. Ezt jelzi, hogy augusztus 19-én a bankok 105,9 milliárd eurónyi egynapos betétet helyeztek el az EKB-nál, ez csaknem a háromszorosa az idei átlagos mennyiségnek. Ez, illetve az, hogy a swappiacon már negyedik napja emelkedik az európai bankok számára fizetendő prémium, ha dollárt szeretnének kölcsönözni, azt mutatja, csökken a bizalom a bankok között. Az egynapos EKB-kamat és a három hónapos bankközi kamatláb, az Euribor között a különbség már 0,67 százalékpont, ez 2009 májusa óta a legmagasabb érték.

A bankrendszer válságát mutatja az is, hogy a banki kötvények hozamfelára az állampapírokéhoz képest egyre magasabb, augusztus 19-én már csaknem 3 százalékponttal kellett magasabb kamatot fizetniük a hitelezőiknek. Ilyen óriási kamatkülönbség utoljára 2009 júliusában volt az értékpapírok között. Nem meglepő, hogy a bankrészvényeket is ütik a tőzsdéken, ebben a hónapban 22 százalékot csökkent az árfolyamuk, a legnagyobb mértékben a brit Royal Bank of Scotland és a francia Société Générale zuhant, 45, illetve 39 százalékkal.

A bizalmatlansági válságot a görög állampapírral kapcsolatos kockázatok növekedése hozta vissza, jelenleg ugyanolyan toxikus eszköznek vélik a piaci szereplők, mint 2008-ban egyes banki vagy strukturált kötvényeket. Az a feltételezés, hogy egyes európai bankoknak esetleg végül veszteségként kell majd leírniuk a görög állampapír-befektetésüket, ahhoz vezetett, hogy a leginkább érintett hitelintézetektől a többi piaci szereplő megvonta a finanszírozást.

A bankok közötti bizalmatlanságból fakadó likviditási krízis megoldásához a központi bankokra is szükség van – mondta a Bloombergnek Lena Komileva, a Brown Brothers Harriman Co. egyik vezetője. A jegybankoknak nincs más választásuk, továbbra is támaszt kell nyújtaniuk a periféria országaiban lévő bankok számára. Ha ezt nem teszik meg, az a szakértő szerint növeli az idén bekövetkező bankcsődök esélyét. A bankoknak emellett tőkére is szükségük lehet: a Morgan Stanley szerint 80 milliárd eurót kellene az év végéig az európai bankrendszerbe pumpálni azon az összegen felül, amit a hatóságok már előírtak a hitelintézetek számára.

Ami a magyarországi bankokat illeti, az OTP-vel kapcsolatban ilyen veszély nem áll fenn, hiszen a legutóbbi stresszteszt szerint Európa harmadik legjobban tőkésített hitelintézete, likviditási helyzete is jónak számít. A külföldi kézben lévő hitelintézetek anyabankjainál viszont vegyes a kép. A társaságok CDS-felárai azt mutatják, az osztrák tulajdonban lévő hazai hitelintézetek anyacégeinél lényegesen kisebb a csőd kockázata, mint például az olasz tulajdonban lévő bankoknál.

A bizalmi válság a bankok devizahiteleire is kihathat. A hazai hitelintézetek a forintforrást ezekhez a devizaswappiacon cserélik el svájci frankra és euróra, az ilyen ügyletek ára pedig emelkedhet, és ha ez bekövetkezik, azt a bankok beárazhatják a hitelek költségeibe. Nagyon súlyos esetben az is bekövetkezhet, hogy a bankok a piacon egyáltalán nem tudják megújítani a pozícióikat, ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bank segíthet rajtuk.

Raiffeisen Zentralbank 169,15

ING Bank NV 195,83

Erste Group 235

Bayerische Landesbank 248,32

Commerzbank 273,39

KBC Groep 321,4

Intesa Sanpaolo 332,57

UniCredit Spa 368,59 -->