Kiderült, mit kezdenek az emberek a reálhozammal

A magánnyugdíj-pénztári reálhozamok és tagdíj-kiegészítések jóváírásával a lakosság jelentős részéhez idén augusztus végéig egyszeri bevétel érkezik. Ennek kapcsán a Budapest Bank-csoport felmérést végzett az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő, átlagosnál nagyobb visszatérítést kézhez kapó volt nyugdíjpénztár-tagok körében azt vizsgálva, milyen célra kívánják felhasználni a háztartások az egyszeri összeget. A kutatás során kiemelt hangsúlyt kaptak a reálhozamot részben vagy egészben megtakarítani szándékozók céljai.

A kutatásban résztvevők 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja, 87 százalékuk „kézhez kapja” (azaz bankszámlára vagy lakcímére kérte) a reálhozamot, 8 százalékuk pedig nem nyilatkozott erről az összegről. A felmérés szerint az átlag feletti reálhozamot visszakapók körében a kifizetések átlagos összege közel 230 ezer forint.

A teljes bázisra vetítve viszonylag kevesen vannak azok, akik ezzel az összeggel nyugdíjcélú megtakarításaikat kívánják gyarapítani: a megkérdezettek 3 százaléka Nyugdíj-előtakarékossági Számlájára, 14 százaléka pedig önkéntes nyugdíjpénztárába utalja (vagy utaltatta korábban) a reálhozamot.

Azok körében, akik részben vagy teljes egészében elköltik az összeget, a legfontosabb cél a hiteltörlesztés, ezt követi a tartós fogyasztási cikk beszerzése, a gyermekeik támogatása és a lakásfelújítás. A teljes mintára vetítve 18 százalék azok aránya, akik a magánnyugdíjpénztártól kapott pénzt hiteltörlesztésre szánják.

A kutatásból kiderült, hogy a vizsgálatban résztvevők nagyobb része (58 százalék)  részben vagy egészben félreteszi a reálhozamot. Ők átlagosan 250 ezer forint visszatérítéssel számolnak, amelyből közel 195 ezer forintot kívánnak félretenni.

A megtakarítók körében a cél elsősorban a biztonsági tartalék képzése (56 százalék) és mindössze a megkérdezettek 28 százaléka jelölte meg a tartalékolás céljaként a nyugdíjas évek anyagi biztonságát (a válaszadás során több cél is megjelölhető volt).

Az egyszeri bevételt többségében rövid távra tervezik félretenni: a megtakarítani szándékozók csupán negyede (25 százalék) számol hosszú távú megtakarítással, 37 százalékuk egy éven belüli időszakra tervezi befektetni az összeget.

A reálhozamot félretenni szándékozók a megtakarítási lehetőségek közül első két helyen a folyószámlát (35 százalék) és a lekötött betétet (43 százalék) jelölték meg, mint szóba jövő megtakarítási formát (a válaszadás során több lehetőség is megjelölhető volt). A megkérdezettek csupán 5 százaléka nyilatkozott korábban arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára kéri a visszatérítés összegét, ennek ellenére minden negyedik megkérdezett (25 százalék), aki megtakarít az egyszeri reálhozamból, az önkéntes pénztári lehetőséget is számba vette.

A megkérdezettek 57 százaléka körében az első szempontok között szerepel a megtakarítások kapcsán, hogy az adóelőnnyel járjon, mégis az ilyen típusú, hosszabb távú befektetési formák – a Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) és a Nyugdíjelőtakarékossági Számla (NYESZ) – mindössze a válaszadók 4-6 százaléka számára merült fel alternatívaként.

„A kutatás eredményei azt jelzik számunkra, hogy még az átlagosnál magasabb megtakarítási hajlandósággal és képességgel rendelkezők sem feltétlenül ismerik az igényeikre legelőnyösebb választ adó befektetési lehetőségeket. Bőven van még mit fejlődni tehát ezen a téren – mondta el Pázmándi László, a Budapest Alapkezelő vezérigazgató-helyettese.