Miért nem kell tartani a hazai kötvénypiac összeomlásától?

A napokban elmélyült krízis a magyar állampapírpiacot sem hagyta érintetlenül. Egy hét alatt 26 bázispontot emelkedett a három hónapos diszkontkincstárjegy aukciós átlaghozama, tegnap alig kétszeres túljegyzés mellett 5,98 százalékos átlagos ráta mellett keltek el a papírok. A szakértők szerint viszont nincs ezzel gond. Valójában most került a helyére a piac, a 6 százalékos alapkamathoz képest éppen a korábbi aukciókon kialakult ráta volt extrém – állítják egyes szakértők. Bár a részvénypiacok zuhannak, a hazai állampapírpiacon egyelőre nem kell tartani a 2008. őszihez hasonló összeomlástól.

Azok a külföldi befektetők ugyanis, akik az elmúlt hónapokban nagy tételben vásárolták a magyar államadósságot, nem váltak meg a befektetéseiktől annak ellenére sem, hogy időközben a hosszú hozamok 100 bázispontot emelkedtek, és immár 8 százalék körül járnak. „A mostani külföldi befektetők mások, mint a 2008 előttiek voltak” – magyarázza Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. A magyar államadósság most ugyanis olyan erős, feltörekvő piaci kötvényalapokban van, amelyek nem kívánják eladni a kötvényeinket. A külföldi befektetők forint-állampapírállománya az Államadósság-kezelő Központ adatai szerint a múlt pénteken 3653 milliárd forint volt, vagyis még mindig igen magas szinten áll.

Az is lehet, hogy az elsődleges forgalmazók shortolják a piacot, nekik ugyanis akkor is vásárolniuk kell az aukciókon a kötvényekből és kincstárjegyekből, ha nincsenek végbefektetők. A hozamok emelkedése is ennek köszönhető, illetve annak, hogy egyre komolyabb problémák jelentkeznek a devizaswappiacon. A hatalmas svájcifrank-hitelállományon ülő bankok kétségbeesetten próbálják ugyanis fedezni a pozícióikat, ennek érdekében pedig rövid állampapírokat adnak el.

A problémát a kormánynak, illetve a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) kellene megoldani – véli a szakember. Az MNB jelenleg is hirdet meg ilyen tendereket, ezek azonban egyes szakértők szerint nem váltják be a korábban hozzájuk fűzött reményt. A részvételi feltételek ugyanis szigorúak, így az ott részt vevő bankok száma is limitált. Ha viszont rugalmasabb devizaswaptendereket írna ki a jegybank, enyhülhetne a nyomás az állampapírpiacon is.

Ezek a problémák a CDS-piacra is kihatnak. A magyar államkötvények kockázati felára 2009 tavasza óta nem tapasztalt magasságokba ugrott tegnap, 430 bázispont környékén kereskedtek ezekkel az instrumentumokkal. Orbán Gábor szerint ez összefüggésben van a svájci frank árfolyamának erősödésével, ami növeli az itteni kockázatokat. Az állampapírpiac összecsuklásától azonban csak akkor kellene tartani – véli a szakember –, ha az euró/forint keresztárfolyam is elszáll, erre viszont a mostani pozitív folyó fizetési mérleg és a magas tartalék mellett kicsi az esély.