BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Állampapírok - Ki vagyunk szolgáltatva a külföldieknek

Rekordon áll a külföldiek magyar államadósság-állománya. A feltörekvő piacok népszerűsége miatt ömlik a pénz az országba, ha viszont gyengül a forint, vagy leminősítenek bennünket, komoly problémákkal nézhet szembe az ország.

Már 4 ezer milliárd forint fölött van a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya - derül ki az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adataiból. A szakemberek viszont kételkednek abban, hogy mindez annak köszönhető volna, hogy óriási bizalom lenne a magyar államadósságban. Az ok sokkal inkább a nemzetközi trend - mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

"Rengeteg pénz áramlik most a feltörekvő piaci kötvényekbe. A külföldi intézmények portfóliókat vásárolnak meg, amelyekben magyar papírok is vannak, ezért jön ide a pénz" - magyarázza a szakember. Hasonlóan vélekedik Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója is. "Hatalmas beáramlás volt az utóbbi hetekben a feltörekvő piaci alapokba, mivel a fejlett piacokon nagyon alacsonyak a hozamok" - mondja Szalma.

A hangulat pedig könnyen megváltozhat - vélekednek a szakértők -, különösen a mostani törékeny piaci helyzetben. Ha csak a kockázatokat nézzük, a magyar államadósság nem tűnik különösebben vonzónak, sőt az elmúlt napokban-hetekben jócskán megugrott a kötvényeink csődkockázata. Az ötéves magyar devizakötvény CDS-e 500 bázispont körül alakul már, amire utoljára 2009 tavaszán volt példa, és ami a legrizikósabb  országok közé is emelte egyúttal Magyarországot.

Hogy minderre mikor kerül sor, nem tudni, de a szakemberek szerint siettetheti a folyamatot, ha gyengül a forint. "A forint gyengülésével a külföldi befektetők buknak a magyar állampapírokon" - mondja Szalma Csaba. Az euró ára már meghaladja a 290 forintot, a dolláré pedig 215 felé közelít, és ezen tovább ronthat a svájci frank alapú hitelek tömeges előtörlesztése. Pedig már a mostaniak is kritikus szintek, Szalma szerint a technikai elemzések alapján ugyanis 292-293 forintos euróárfolyam környékén már bekövetkezhetnek komolyabb eladások az állampapír-piacon. Ennek elkerülése érdekében lehetséges, hogy a Magyar Nemzeti Banknak is be kell majd avatkoznia a forint védelmében akár a kamatszint emelésével is - véli a szakember -, ellenkező esetben ugyanis "felrobbanhatnak" a már most is 7-8 százalék között álló kötvényhozamok.

További veszélyt jelenthet az államadósság finanszírozása szempontjából, ha a hitelminősítők beváltják a fenyegetéseiket, és a kedvezményes árfolyamú végtörlesztések miatt lefokozzák a hazai bankokat, s velük együtt az államadósság minősítését is. "Ezzel a bóvli kategóriába kerülnénk, aminek óriási kockázatai vannak" - figyelmeztet Duronelly. Ez a lépés azonban egészen rövid távon még nem fenyeget bennünket - vélekedik Szalma -, aki szerint a hitelminősítők a döntés előtt kivárják a költségvetési törvény elfogadását, illetve azt, mennyien törlesztik elő kedvezményes árfolyamon a hiteleiket.

Ha a vázolt esetek közül valamelyik bekövetkezik, az hatalmas hozamemelkedéssel járhat. 2008 őszén és 2009 tavaszán összesen mintegy 1000 milliárd forintnyi magyar államkötvénytől szabadultak meg a külföldi befektetők, akkor 14 százalék környékére szaladtak fel a hozamok. Történt mindez annak ellenére, hogy akkoriban még több hazai intézményi befektető is igyekezett megvédeni az állampapír-piacot, köztük a magánnyugdíjpénztárak. A kasszák átalakítása után azonban erre már nincs mód, így csak nagyon korlátozottan tudjuk belülről befolyásolni az állampapír-piacot - mondja Duronelly.

A kormány a tervei szerint a lakossággal finanszíroztatná meg az államadósságot, Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, elvinné a háztartásokhoz az állampapírt, jelenleg ugyanis Magyarországon ez a legbiztonságosabb befektetési lehetőség. A szakemberek viszont nem hisznek az akció sikerében. "A lakosság eddig is hozzájuthatott állampapírhoz, mégsem vásárolta" - mondja Szalma Csaba. Való igaz, a háztartások állampapír-állománya a jegybank statisztikái szerint folyamatosan erodálódik, 700-750 milliárd forint között mozog mostanában. A tipikus lakossági termékek közül a kamatozó kincstárjegy és a kincstári takarékjegy egyre kevésbé kelendőek, egyedül az inflációt követő kötvényre van viszonylag nagy kereslet, ha az államadósság-kezelő a piaci kamatok fölé ígér.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.