Legalább egy nagyobbacska város lakosságának megfelelő egykori magán-nyugdíjpénztári tagot érint az a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést szabályozza. A jogszabály szerint azok a nyugdíjpénztártagok, akik nem vették át a postákon a reálhozamukat, és akiknek így a pénzét a posta visszaküldte a kasszájukhoz, november végéig nyilatkozhatnak arról, hogy milyen címre vagy bankszámlaszámra kérik az utalásokat.
Ez a jogszabály egyúttal rendezi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének állásfoglalása, valamint a jogszabályok közötti ellentmondást is, hiszen a felügyelet azt várta el a kasszáktól, hogy azoknak a pénztártagoknak, akiknek hibás volt a címe, rossz volt a bankszámlaszáma, vagy például nem frissítették megfelelő időben az adataikat, szintén kíséreljék meg még egyszer kiküldeni a reálhozamot, a vonatkozó jogszabály azonban ezt nem engedte meg. Sőt kimondta: nyilatkozni a kifizetés mikéntjéről csak május végéig lehet, és ha valakinek valamilyen okból kifolyólag nem tudta a posta kézbesíteni a pénzét, annak a reálhozamát a nyugdíjpénztárnak át kell utalnia a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap számára.
Sokan jártak így – közölte a Magyar Posta lapunkkal. Az intézményen keresztül a pénztárak összesen 1,3 millió tagnak próbálták kifizetni a pénzét összesen 86 milliárd forint értékben. 34 ezren viszont nem jelentkeztek szeptember 16-ig a pénzükért, 50 ezer
egykori tagot pedig nem találtak meg a postások, mert hibás volt a címük – ők összesen 2,7 milliárd forintot hagytak a rendszerben.
Hogy eljusson a jogosulthoz a neki járó összeg, az egykori pénztártagnak a pénztárához kell fordulnia. „Nagyon fontos lenne, hogy minél előbb egyeztessék az adataikat, és kérjék meg a kasszát, hogy kísérelje meg ismét kiküldeni a reálhozamot” – tanácsolja Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.
Az ismételt kiutalás költségét a pénztártagnak kell majd megfizetnie, ez megegyezik a normál postai díjszabással, amely 330 forintnál kezdődik, és a kiutalt összeggel együtt emelkedik. A postán ragadt pénzű pénztártagok átlagosan 32 ezer forint körüli kifizetéséből egyébként valamivel több mint 1000 forintot vonnak majd le. Aki november végéig nem kéri a pénztárától a reálhozam újbóli kikézbesítését, vagy kéri, de nem veszi át, annak a pénze végleg az államhoz kerül.
A kormányrendelet szerint ugyanis a kasszáknak a másodjára is visszautalt összegeket legkésőbb december 20-ig át kell utalniuk a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap számára. Ha valaki nem tudja a postástól vagy a postahivatalban átvenni a járandóságát, mert például külföldön tartózkodik, annak azt tanácsolják, adjon meg a pénztárnak egy bankszámlaszámot, arra biztosan megérkezik a pénz.
A nem egészen 2,5 millió reálhozam-kifizetésben részesülő volt pénztártag több mint a fele egyébként vagy nem nyilatkozott a kifizetés módjáról, vagy a postai utalást választotta. A maradék nagy része bankszámlára kérte a kifizetést, és egy elenyésző, egy százalék
körüli hányad kérte csak azt, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba utalják a pénzét, annak ellenére, hogy ebben az esetben komoly adókedvezményt ígért az állam. Érdekes módon voltak olyan tagok is, akik azt választották, hogy az állami rendszerben tervezett egyéni számlájukon írják majd jóvá a reálhozamot is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.