Kartellgyanúban a bankok - részletes adatok

Már a szeptember 30-ával záruló harmadik pénzügyi negyedévről szóló beszámolóban is figyelembe kell venniük az érintett pénzügyi intézményeknek a végtörlesztésből származó veszteség várható hatásait – írja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tegnap megjelent vezetői körlevelében. Különösen a nyilvánosan működő társaságok számára (ezek egyebek között a Budapest Bank, az FHB és az OTP) javasolja a hatóság, hogy konzultáljanak a könyvvizsgálóikkal arról, megfelelően határozták-e meg az ebből a kötelezettségükből fakadó értékvesztés és céltartalékképzés mértékét.

A PSZÁF szerint a pénzügyi intézményeknek a teljes érintett követelésállományból kellene kiindulniuk, és a portfólió belső szerkezete, az adós és a fedezet kockázati sajátosságai alapján kellene megbecsülniük, hányan élnek majd a lehetőséggel. Az árfolyamveszteség elszámolásánál pedig a becsült jövőbeni és a rögzített árfolyam különbözetét kellene figyelembe venni a PSZÁF ajánlása szerint.

Eközben a könyvvizsgálói kamara is közzétett egy felhívást a hitelintézeti könyvvizsgálók számára. Mivel a szervezetnél úgy vélik, nem valószínű, hogy a végtörlesztési konstrukció számviteli kezeléséről jogszabály fog megjelenni, a szakembereknek azt javasolják: első körben próbálják meg meghatározni, kik vehetnek részt a programban, majd határozzák meg a végtörlesztő ügyfelek hitelein keletkező potenciális veszteséget, és ezt állítsák be céltartalékként már a harmadik negyedévi beszámolóban is.

A céltartalék egyébként viszonylag széles határok között mozoghat, hiszen az előzetes becslések szerint az adósok 10-40 százaléka élhet a kedvezményes árfolyamon való végtörlesztés lehetőségével. Ha tízből négyen végtörlesztenek a mostani árfolyamok mellett, az akár 450-500 milliárd forintnyi veszteség leírását jelentheti a bankok számára.
A bankok – érhetően – igyekeznek a lehető legalacsonyabb szinten tartani a deficitet, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a devizahitelek kiváltására szolgáló piaci alapú forinthitelek kamatai az utóbbi napokban megemelkedtek.

A nem olyan régen még 10 százalék körüli jelzáloghitel THM-ek több százalékpontnyit emelkedtek, és jellemzően 11–12 százalék között járnak már, az OTP-nél pedig 13,5 százalék körül alakulnak már a hitelköltség-mutatók. Hogy mennyire nem tolonganak a lakáshitelesekért az ügyfelek, az is mutatja, hogy az Erste például felfüggesztette a közvetítői hálózatból származó igénylések befogadását. A devizahitelezésben kevésbé érintett takarékszövetkezetek eközben alacsony, 10-11 százalék körüli THM-ű kölcsönökkel próbálják elcsábítani a bankoktól a végtörlesztésüket hitelből megoldani próbáló ügyfeleket.

A bankok hiteldrágítása Rogán Antalnak, a Fidesz országgyűlési képviselőjének is szemet szúrt, ezért a pénzügyi felügyelethez és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, hogy vizsgálják meg, nincs-e véletlenül törvénybe ütköző összehangolt akcióról szó. A hitelek drágulása mögött azonban más okok is meghúzódhatnak. A tömeges végtörlesztésekhez forrásokra lesz szükségük a bankoknak, ezek ára szintén növekedhet. Az alapkamat emelkedésére is egyre nagyobb az esély a szakemberek szerint, különösen azóta, hogy az utóbbi napokban kritikus szintre gyengült a forint.