Erste, Raiffeisen, UniCredit - Szűkebben mérik a hitelt

Egyáltalán nem tesz jót az osztrák tulajdonosi hátterű magyarországi bankok hitelezési aktivitásának az az intézkedéscsomag, amelyet hétfőn jelentett be az osztrák jegybank. Legkorábban, a jövő év elején az a szabály lép életbe a csomagból, amely szerint a hitel-betét mutató a jövőben nem haladhatja meg a 110 százalékot. Ez az arányszám a 2012. január elseje utáni üzletkötésekre vonatkozik. Mindezek alapján az érintett szereplők gyakorlatilag annyi hitelt helyezhetnek ki a jövőben, mint amennyi forrást gyűjtenek, ami igencsak behatárolja a lehetőségeiket. Ráadásul az érintett bankok – az Erste, a Raiffeisen és az UniCredit – részesedése igen jelentős a magyar hitelpiacon: a pénzügyi felügyelet statisztikái szerint együttesen 25 százalék környéki a súlyuk, vagyis a lépés hatása a teljes piacra is igen jelentős lehet.

„Az új szabályok jelentős mértékben szűkítik az osztrák érdekeltségű magyarországi bankok hitelezési lehetőségeit” – mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. A hitel/betét arányra vonatkozó előírás miatt ugyanis az érintett bankok alig hitelezhetnek többet, mint az általuk gyűjtött betétek értéke. Szerinte a betétgyűjtés fokozása csak elvi lehetőség a hitelintézetek számára, mert a háztartások és a vállalkozások megtakarítási képessége nagyon alacsony.
A három osztrák érdekeltségű bank hitelállománya a bankrendszer által nyújtott hitelek csaknem negyedét teszik ki. Így ha visszafogják hitelezésüket, annak makrogazdasági hatásai is megmutatkoznak a szakértő szerint. A cégeknek nyújtott kevesebb hitel miatt a beruházások és a termelés is csökken, s a bruttó hazai termék is alacsonyabb lesz.
Az osztrák jegybank irányelvei csak hosszú távon és kismértékben korlátozzák a magyarországi érdekeltségek hitelezési képességét – véli Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Intézet alelnöke. Szerinte ezek az intézkedések sokkal kisebb mértékben korlátozzák a magyar vállalatok finanszírozását, mint a végtörlesztés és a bankadó.

Ezért hatásuk szerinte úgy nyilvánul majd meg, hogy a hitelezési aktivitás a most érvényesülő erősebb hatások után nem tér vissza a korábbi mértékűre, hanem egy annál biztonságosabb szinten állapodik meg. Marsi Erika szerint a tervezett szabályok közül nem a hitel/betét arány korlátozza legjobban a hitelezést, hanem a Bázel III. szabályrendszer likviditási mutatókra vonatkozó elvárásai, melyeket csak 2013-ban vezetnek be az osztrák hitelintézetek.

Az ügyben tegnap megszólalt Gianni Papa, az UniCredit SpA kelet-európai régióért felelős vezetője is, aki közölte: a hitel/betét arány csökkentésén ők maguk is fáradoztak az elmúlt években, ám ez egy olyan eszköz, amellyel óvatosan kell bánni. „A likviditás valóban probléma, de nemcsak nekünk, hanem az egész piacnak” - tette hozzá.